Pécs Testvévárosai (III. fejezet)

Újvidék

Manapság Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt,lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő. 

Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.

Újvidék ma a szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, 

tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Sok hazai és nemzetközi ipari, kulturális, tudományi és sportrendezvénynek a házigazdája,valamint a múzeumok, galériák, könyvtárak, színházak és mozik városa.

Újvidék a 1970-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban.

A városban működik a Szerb Nemzeti Színház (Srpsko Narodno Pozorište). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. A városban működik még az Újvidéki Színház (Novosadsko Pozorište) is, amelyet a köznyelvben általában "Magyar Színház"-ként emlegetnek, mivel az előadások itt magyar nyelvűek. A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akadnak még jó bulik Péterváradon is. Minden év júliusában a Péterváradi vár ad helyet az Exit nevű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.

Krakkó

1795-ig Krakkó hivatalos lengyel főváros volt, bár már 17. század elejétől fővárosi szerepkör többségét Varsó vette át (a legfontosabb szerepkörökkel együtt – Varsó lett a Szejm székhelye és a király székhelye is). Jelenleg a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa meg a krakkói agglomeráció központja. Krakkó történelmi szerepét a teljes hivatalos neve is kifejezi – Stołeczne Królewskie Miasto Kraków, jogilag elismert Miniszteri Tanáccsal meg még előbb, a II. Köztársaság hatalmi szerveivel, melyek ezt a nevet használták az ügyiratokban. 

Krakkó járási jogú város, a kis lengyelországi vajdaság hivatalainak székhelye. Itt többiek között a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia , a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata székhelyei találhatóak.

A város közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági, szolgáltatási és turisztikai központ. Ez az ország egyik legfontosabb közúti és vasúti csomópontja. Balicében, Krakkó mellett, a második legnagyobb nemzetközi fontosságú repülőtér található.

2006-ban Krakkó az öt legnépszerűbb európai város között volt, 2007-ben pedig az „Orbitz” amerikai internetportál használói „a világ legdivatosabb városává” nyilvánították. 

Krakkó és Kis-Lengyelország az ország egyik legnépszerűbb turisztikai vidéke. A kis-lengyelországi vajdaságot a Lengyelországba jövő turisták 14,5%-a látogatja, ami a második helyet jelenti az országban (a nyugat-pomerániai vajdaság az első), de a gyűjtő elszállásolás turisztikai létesítményeit tekintve első helyen van]. E létesítmények 63%-a Krakkóban van. 2010-ben Krakkót 8,1 millió vendég látogatta meg[15], ami 50%-kal több volt mint 2003-ban (5,5 millió).A vendégek többsége lengyel turista. Számuk 2008-ban 3,9 millió volt, a külföldieké pedig 2,1 millió. A külföldiek közül a leggyakrabbak az angolok (a külföldiek 25%-a) és a németek (11,9%). A magyarok 2008-ban 1,3%-át adták, azaz kb. 28 000 magyar látogató kereste fel Krakkót.

Olmütz

Olmütz egészen a második világháború végéig német város volt. Ekkor a németeket a városból és egész Csehszlovákiából igen gyors ütemben kitelepítették. A város német jellege nyomon követhető például a polgármesterek nevéből is.A város történelmi magja a Morva folyó által határolt. A központ a 11. században kezdett kialakulni, mai formáját a 19. században nyerte el. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van. Ezek egyike a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza van és az olmützi orloj (óra) a 15. századból. Emellett a Herkules és Caesar díszkút és az UNESCO védelme alatt álló olmützi Szentháromság oszlop, melyet 1740-ben emeltek. 

Jellegzetes műemléke az olmützi érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a 

cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Olmützön gyilkoltak meg. Ezen gyilkosság miatt halt ki a cseh Přemysl-ház. A centrum másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc Császár Egyetem, melyet 1573-ban) alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven 1946-ban újraalapították. 1944-ben a városban csupán 12 zsidó él, a városban 30 000 német katona állomásozik. 1945-ben a városból kiűzik a németeket. A Beneš-dekrétumok értelmében a helyi németséget erőszakosan kitelepítik. 1946-ban újraalapítják az egyetemet Palacký Egyetem néven. 1971-ben a belváros kulturális védettséget kap. 1995-ben Olmützön jár II. János Pál pápa. Ekkor avatta szentté Sarkander Jánost. 1997-ben a Morva folyó áradása miatt víz alá kerül a vasútvonal és a város egy része is. 2006-ban ismét árvíz önti el a várost.

Pécs Testvérvárosai (II. fejezet)

Kedves Blogolvasók!
Folytatjuk múlthéten elkezdett sorozatunkat, ezúttal Pécs három újat tstvérvárosát, Lahtit, Graz-ot és Seattle-t járva körbe.




Lahti

Lahti Helsinkitől 103 kilométerre fekszik a 4-es út mentén. A Lahden Urheilukeskus egyike a legjobb finn télisport-központoknak. Itt rendezik meg évről évre az országos sílesiklóversenyt és síjátékokat.

Lahti modern város. Kevés régebbi épülete közé tartozik a Kaupungintalo (Városháza). Az impozáns, vöröstéglás épületet  Elial Saarinen tervezte 1912-ben. Előtte Viktor Jansson "Szabadság" című (1921) és Yrjö Liipola  "Munka" című (1946) szobra áll. Három háztömbnyivel északabbra terül el a piactér, majd kétháztömbbel odább magasodik a szokatlan formájú Ristinkirkko (Szent Kereszt templom) mely 1978-ban épült, Alvar Aalto utolsó hazai munkájaként. Harangjai egy régi fatemplomból származnak. A Kirkkokatun (Templom utca) lévő Taidemuseo, mint a vidéki finn szépművészeti múzeumok általában, nem nagy,és anyaga sem különösebben jelentős. Azért érdemes megnéznünk, nincs-e valamilyen érdekes időszaki kiállítás. A Kirkkokatun van a Keski-Lahden kirkko (Közép-Lahti temploma). Keski-Lahti a legrégebbi városrész Lahtiban, a fatemplom 1890-ben épült. A Lahden-kartano (Lahti-kastély, inkább udvarház) főépülete 1898-ban épült. A Lahden Historiallinen Museo (Történeti Múzeum) itt kapott helyet. Kitűnő a néprajzi és kultúrtörténeti anyag, valamint a képtár és a bútorgyűjtemény. Néhány kilométerre északnyugatra, Tiirismaa irányában találják a Messilä turistaközpontot, amely egy régi udvarház, sátortábor és télen sílesikló pálya elegye.

A város története jelentős jelentős eseményekben nem bővelkedik. 1672-1727 között vásárok színhelyeként ismeretes. A századfordulón még jelentéktelen, kicsi hely, annak ellenére, hogy ősidők óta rajta keresztül vezetett a Turku - Viipuri út, és mint a Riihimäki - Szentpétervár között épített vasútvonal (1869) egik állomása, az elsők között kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe. 1905 óta város. A 20-as években meginduló iparosodás révén indult fejlődésnek. 1924-ben készült el városrendezési terve, amelyet egymás után követtek az újabbak. 1946-ban kezdett kialakulni a mai képe. Világhírűvé az 1923-tól kezdve rendszeresen megrendezett országos síbajnokságok, valamint az sívilágbajnokságok tették: a Salpausselkä síugrósáncai a nemzetközi érdeklődés középpontjában álló események színhelyei.

Graz

Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ma már ritkán használt magyar neve Grác, a 17. században Gréc, még korábban Gerec volt.[2] Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb e egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.

Érdekességek:

  Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja).

       Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.

  Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma

   

  Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich      von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.

Seattle

Seattle az Egyesült Államok északnyugati régiójának (Pacific Northwest) legnagyobb városa Washington államban, Puget Sound és a Washington-tó között terül el, 174 km-re délre a kanadai határtól. A várost az 1850-es években alapították, nevét a környék legendás indián vezéréről, Seattle törzsfőnökről (Noah Sealth) kapta. 

A város a grunge és a garage rock zenei stílusok szülőhelye, a Starbucks – a világ legnagyobb kávézólánca – jelenlegi, illetve a Boeing repülőgépgyár korábbi (1916-2001) székhelye. 1999-ben Seattleben ülésezett a WTO, mely ellen azóta is minden idők egyik legnagyobb méretű, legtöbb embert megmozgató és legerőszakosabb anti-globalizációs tüntetése zajlott le. A 2005-ös statisztikák alapján Seattle az Egyesült Államok „legképzettebb” és legirodalmibb városa.

 Híres személyek:

    -Paul Allen – a Microsoft társalapítója, a Seattle Seahawks (NFL) és a Portland Trail Blazers (NBA) sportcsapatok jelenlegi tulajdonosa
    -Chester Carlson – az elektrofotográfia (ma xerográfia), azaz a ma használatos fénymásolási eljárás feltalálója
    -Kurt Cobain – A Nirvana együttes volt frontembere
    -Layne Staley – Az Alice in Chains volt frontembere
    -Chris Cornell – A Soundgarden jelenlegi, és az Audioslave volt frontembere
    -Bill Gates – a Microsoft Corporation alapítója, sokáig a világ leggazdagabb embere volt
    -Jimi Hendrix – amerikai gitáros, énekes, zeneszerző, a valaha élt egyik legnagyobb hatású rockgitáros

Pécs Testvérvárosai (I. fejezet)

Kedves Blogolvasók!

Most induló sorozatunkban, Pécs testvérvárosait járjuk körbe.

Eszék

Eszék - az egykori magyar város, ma Horvátország része - szebb napokat élt meg, de így is gyönyörű! Eszék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursa) , Beremendtől 41 kilométerre, a Dráva partján terül el. Szerintem minden várost feldob a vízpart, Eszék Dráva partja is nagyon hangulatos, de ami igazán gyönyörű az az óváros. Ismerd meg Eszéket, az ősi magyar várost!   

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Eszék lakosságában már Trianon előtt is a Horvátok voltak túlsúlyban.  1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3 729 magyar, 2 889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt. 

Ma ez a helyzet (természetesen) még inkább eltolódott: 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8.767 szerb, 1 154 magyar, 480 albán,  211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt. Ennek ellenére sok magyar szó hallatszik Eszéken, ajánlhatok egy éttermet is, amelyet magyarok visznek.  Az óvárosban természetesen nagyon erősek a Monarchia nyomai. Sajnos a Délszláv háborúé is… A gyönyörű ódon falakon még mindig meglátszanak a lövések nyomai, sőt ez a város életére is nagy hatással volt. A korábban szépen fejlődő Eszék ma nem tartozik a kiemelkedően prosperáló városok közé. Új negyede leginkább Miskolcra emlékeztet… De az óváros!!!

Eszék nevezetességei: 

   

Szent Péter és Pál római katolikus nagytemplom:    Eszék egyik jelképe a vörös téglás neogótikus épület, amelyet egyetlen Eszékre látogató turista sem hagyhat ki.     A katedrális építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt.

Eszéki Vár: 

    A vár maga valóban csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról pompázatos látványt nyújt, érdemes körbesétálnunk. A vár mellé kihelyezett ágyúsor nagyon jó fotótéma, a bástyán lobogó zászlóval együtt.  A bástyákra fel lehet mászni és meg lehet csodálni a Drávát felülről valamint az óváros egy részét. Eszék ostroma 1849. február 14-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar részről legsúlyosabb veszteségekkel járó ostroma volt, melynek során az erőddel három zászlóaljnyi (kb. 4500 főnyi) gyalogságot és számos löveget vesztett. A vár elhelyezkedéséből adódóan nem játszott később sem komolyabb szerepet a szabadságharc hadműveleteiben, de kardcsapás nélküli feladása súlyosan érintette a magyar hadvezetést a téli hadjárat egyik legnehezebb szakaszában.

Kolozsvár

Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta.

Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Kolozsvár nevezetességei:

Kolozsmonostori apátság:

    A kolozsmonostori apátság Kolozsvár középkori műemléke, a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye, mely egyben kiemelkedő jelentőségű a középkori erdélyi művelődéstörténet szempontjából is. 

    Kolozsmonostor a várossal határos település volt, majd a városi tanács 1894-ben hozott rendelete 1895. január 1-jei hatállyal Kolozsvárhoz csatolta; ma a város nyugati részén helyezkedik el. Az apátság maradványai a Nagyváradra vezető út mentén jobb oldalt, a kora középkori földvár védőgyűrűjének belsejében találhatóak; ma panelházaktól körülvéve áll, egy 1987–88-ban épített felüljáró mellett.

Mátyás király emlékműve:

    A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan  értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló moldvai zászlót fogadta arculcsapásként, mert 1467-ben III. István moldvai fejedelem (?tefan cel Mare) a moldvabányai csatában legyőzte Mátyás seregét.

Arad

A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. 

 Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak.

A honvédsereg a várost 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. A helyet 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra.

Arad nevezetességei: 

Az aradi vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.

Díjazták Pécs város honlapját

Első helyezést ért el városunk megújult honlapja az Efestival 2014-en, az Informatika a Társadalomért Közhasznú Egyesület és a Magyar Tartalomipari Szövetség éves konferenciáján.

Pécs város új honlapja, a fesztivál "Közigazgatás/Turisztika" nevezési kategóriájának első helyezését nyerte el. A zsűri tagjai az értékelésük során kiemelték, a város honlapja tükrözi Pécs kulturális identitását, a Zsolnay-örökséget, s elegáns egyszerűséggel ötvözi az informatív és tartalmas tájékoztatást, legyen szó akár a város fontosabb híreinek és közleményeinek közreadásáról, a háziorvosi körzetek hollétéről, vagy a szállásfoglalásról.

Az október közepén indult, egészen friss honlap fejlesztői számára is fontos visszajelzés ez, s visszaigazolja a honlap további bővítési irányainak helyességét. A hét folyamán további, új funkciók életbe lépései várhatóak, nemsokára elérhető lesz a programkeresés, és egy új, részletes térképes keresési funkció is.

Aki szeretne személyesen is megbizonyosodni az új honlap érdemeiről, itt tájékozódhat:

www.pecs.hu

LEONARDO KIÁLLÍTÁS – AZ UTOLSÓ HÉT

Az olasz tulajdonosokkal történt egyeztetések után, november 3-án, hétfőn zárja véglegesen kapuit a „Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeumban.

Pécs, 2014. október 27. – Fél évvel ezelőtt, április 15-én nyitotta meg kapuit Pécsett egész Európa minden eddiginél nagyobb és teljesebb Leonardo-tárlata. Most még 6 napjuk van megnézni a kiállítást mindazoknak, akik az elmúlt hat hónap során nem jutottak el Pécsre. A Leonardo közel 60 méret- és korhű találmányát, rajzait és kéziratait bemutató, interaktív kiállítás ugyanis november 3-án, hétfőn délután zárja kapuit a látogatóközönség előtt.

A szervezők által bejelentett 1 hónapos hosszabbítás után, október 31-én zárt volna a kiállítás, az olasz partnercég azonban csak november 4-én kezdi meg a tárlat bontását, így a látogatók további néhány napot kaptak, hogy betekinthessenek Leonardo zseniális világába.

„A Leonardo-kiállítás áprilisi nyitása óta a Janus Pannonius Múzeum kiállításait már több mint 120 000 látogató kereste fel. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt sikerült túllépni a tavalyi 85 000-es éves látogatószámot, ami igen nagy eredmény” – mondta Magyar Attila, a JPM gazdasági vezetője. „Külön öröm számunkra, hogy a Leonardo-kiállításra idelátogató vendégek zöme megnézi a JPM további kiállításait is, ami azért is fontos, mert így tovább viszik országos szinten is kiemelkedő állandó kiállításaink – mint a Csontváry, a Vasarely és a Zsolnay – hírét is.”

A „Leonardo, a reneszánsz zseni” című tárlat november 2-án és 3-án is, 10-től 18 óráig várja utolsó látogatóit. November 1-jén a kiállítás zárva tart.

„Látogatóink a Modern Magyar Képtár épületében a Leonardo-kiállítással párhuzamosan megnézhetik a „Pálosaink, a fehér barátok” című, október 17-én nyílt időszaki kiállításunkat is. A Pálos Rend és az Országos Széchenyi Könyvtár összefogásával megvalósult kiállítás az alapítás időszakától kezdve egészen napjainkig mutatja be az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség páratlan kulturális, művelődés- és művészettörténeti értékeit” – tette hozzá Magyar Attila. A tárlat a Leonardo-kiállításra váltott jeggyel ingyenesen, külön pedig felnőtteknek 600, a kedvezményes jegyre jogosultaknak pedig 300 forintért látogatható. A kiállítás szervezői rendszeresen tartanak tárlatvezetést. Az időpontok és a jelentkezés feltételei a www.pecsimuzeumok.hu oldalon találhatók meg.

„Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállításról

A pécsi „Leonardo, a reneszánsz zseni” című tárlat minden idők legátfogóbb Leonardo-kiállítása a polihisztor mérnöki és tudományos munkásságáról, amely Európában először Pécsett látható. A kiállítás bemutatja a reneszánsz lángelme közel 60 méret- és korhű találmányát. A tárlat a Janus Pannonius Múzeum két helyszínén, a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.) és a Martyn Múzeumban (Pécs, Káptalan u. 4.) látogatható 2014. október 31-ig, a hét minden napján 10-től 18 óráig.
További információk: www.leonardopecs.hu

A legfrissebb hírek, információk: https://www.facebook.com/leonardopecs

Osztálykirándulások szervezéséről információ kérhető a kiállítás weboldalán, a jegyvásárlás menüpontban megadott telefonszámokon, továbbá a leonardopecs@gmail.com e-mail címen.
A kiállításra utazóknak a MÁV-Start Zrt. 50%-os alkalmi menettérti kedvezményt biztosít, további információ: http://pecsimuzeumok.hu

A Janus Pannonius Múzeumról: http://www.jpm.hu/ 

Úszók éjszakája 2014

Pécs szerdán sem fog pihenni!  Ugorj fejest az éjszakába!

Úsztál már együtt olimpikonokkal?

Az Úszók Éjszakája ehhez teremt egy remek alkalmat. Veled együtt Financsek Gábor, olimpikon ugrik a medencébe, ezúttal egy nemes cél érdekében: az Úszók Éjszakáján az egészséges emberek állnak ki – és úsznak – beteg társaikért.

A rendezvényen a résztvevő városokat egy közös cég vezérli: hogy felhívják a figyelmet a pikkelysömörrel élőkre. A kezdeményezéshez idén is számos élsportoló és olimpikon is csatlakozott, akik mind jelen lesznek a négy résztvevő város valamelyikében. Az egyes helyszíneken két óra áll majd a jelenlévők rendelkezésére, hogy társaikkal közösen annyi leúszott métert gyűjtsenek, amennyit csak bírnak, és sportteljesítményükkel, az egészséges életmódot népszerűsítve hívják fel a figyelmet azokra, akik betegségük okán nem élhetnek teljes életet – a pikkelysömörrel élőkre.
Te sokat tehetsz azért, hogy ez megváltozzon. Gyere el az úszók éjszakájára, ahol jobban megismerhetsz minket, és tehetsz azért, hogy kevésbé érezzük magunkat elszigetelten.
Te sem hiányozhatsz, hiszen olimpikonunk, Financsek Gábor már igent mondott! Ússz együtt olimpikonunkkal, szerezz nekünk, és magadnak is egy jó estét a sport és az elfogadás jegyében!
2014. október 29. szerda. Kezdés: 18 óra
Az Úszók Éjszakáján a részvétel az úszni vágyók és a szurkolók számára is ingyenes. Gyere el, és tegyél a pikkelysömörös betegekért az olimpikonokkal karöltve – és együtt úszva!
Találkozzunk az uszodában! Hajrá Pécs!
Pécs, Abay Nemes Oszkár Sportuszoda (7623 Pécs, Szendrey Júlia utca 7.)

LAKÓGYŰLÉS A MAGASHÁZBAN

A pécsi magasház (másként 25 emeletes ház) Pécs legmagasabb panelháza a maga 80 méterével. 

A város Szigeti negyedében, a Szigeti utca és Hungária utca találkozásánál helyezkedik el. 

Építését a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1974-ben kezdte meg, a kész épületet 1976-ban adták át. A házban összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki. Az építési technológia hibája miatt 1989-re a ház életveszélyessé vált, lakóit kiköltöztették. A 25 szintes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. Az épület évtizedes kálváriájának vet véget a Ház 2014-ben elrendelt lebontása. Az tudható, hogy 25 emeletes lebontása utána a ház elemeit ledarálják és az alapanyagok újrafelhasználásra kerülnek Pécs rossz minőségű köves útjainak leburkolása érdekében.

De hogyan állítsunk emléket az ott élők számára, akik évtizedeken át töltötték meg a házat élettel?

Erre a kérdésre ad választ az IrányPécs - LAKÓGYŰLÉS elnevezésű projektje.

A projektről

A LAKÓGYŰLÉS - esemény az InsideOut Project elnevezésű világszerte elterjedt mozgalom első magyarországi partnere. A street-art művészeti örökségéből merítő projekt mondanivalója, hogy az emberek arcképeiket megosztva álljanak ki azért az értékekért, helyekért, melyek fontos szerepet töltenek be az életükben.

Bővebben az InsideOutról itt: http://www.insideoutproject.net/en/about

A LAKÓGYŰLÉS projekt keretében október 19-én - vasárnap - délután több mint 100 egyenként több mint 1m2-es portrét ragasztanak majd ki a Magasház egykori lakósai a 25 emeletes előtti útszakaszra, és a Házat körülvevő fehér kerítésre.

Az eseményt videóra, fényképekre rögzítik, s az egykori lakóknak így lehetőségük nyílik újból találkozni egymással, még egyszer, mielőtt életük egykori helyszíne, akárcsak ők, elhagyja a Hungária utat.

Csatlakozzon Ön is a kezdeményezéshez, látogasson el a Magasházhoz október 19-én, vasárnap délután 2 órakor.