Lassan a végéhez közeledik Pécs testvérvárosait bemutató sorozatunk. Ezúttal belga, francia és török tájakra látogatunk el.
Kütahya
Kütahya város Nyugat-Anatóliában, az azonos nevű tartomány székhelye, Kütahya körzet központja. A görögök Kotiaionnak nevezték. A római korban Cotyaeum volt a neve. 1850 és 1851 között itt élt Kossuth Lajos. A körzet lakossága 2008-ban 226 931 fő volt, a városé 202 118 fő. Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja.
Történelem
Ötezer évvel ezelőtt Cotys istennő városaként alapítják. Bírták a görögök, a rómaiak és a bizánciak is, a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa. Ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt Dumlupinar Egyetemre már 15 000 hallgató jár.
Nevezetességei
Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlija Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.
Magyar vonatkozások
Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután Sumenben (törökösen Şumla, ma Bulgária) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék. A Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át, s 2006-ban újították fel. Kétszintes, hét kiállítási szobából áll.Udvarán áll Kossuth szobra, az utcai homlokzatán pedig egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.” Kütahya Pécs testvérvárosa. Polgármestere, Mustafa Iça, a közelmúltban hivatalos látogatáson hazánkban járt.
Dijon
Dijon nagyváros Franciaországban, Burgundia székhelye, annak Côte-d’Or nevű megyéjében. Az egykori Burgundi Hercegség fővárosa és egyben a világhírű burgundiai borvidék északi végpontja. Fontos kereskedelmi központ, s egyben a francia vasutak egyik legnagyobb csomópontja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Története
A római időkben vár, castrum létesült itt Divio néven, ám a különböző barbár támadások alaposan tönkretették a települést. Amikor azonban 1015-ben létrejött a burgundiai hercegség, mégis Dijon lett annak székhelye. 1137-ben egy tűzvész szinte az egész települést elpusztította, II. Hugó burgundi herceg ezután bontatta le a szűk városfalakat. Dijon területe hirtelen kitágult, a város gyors fejlődésnek indult, különösen azt követően, hogy Merész Fülöp lett 1350-ben Burgundia hercege. Ő kezdte meg a hatalmas és nagybefolyású hercegség kiépítését, amely ezután a francia király hatalmával is dacolt. Ő és utódai valódi fővárossá és kulturális központtá tették a várost. A település és Burgundia e nagy korszaka egészen Merész Károly herceg haláláig tartott. Ezután a Francia Királyság ismét szilárdan magához csatolta Burgundiát. Dijon ettől kezdve már csak tartományi székhely volt, ahol a polgárság jutott hatalomra. Jelentősége az 1800-as évek közepén nőtt meg ismét, amikor ide is eljutott a vasút.
Látnivalók
-Place de la Libération – a város félkör alakú központja, amelyet a XVII. században alakítottak ki.
-Palais des Ducs et des Étais de Burgogne – Merész Károly és elődeinek egykori palotáját a XVII. században teljesen átalakították, az épületnek három szárnya van, a középső fölé magasodik a 46 méter magas Tour Philippe-le Bon, a jobb oldali szárny udvarán található a Tour de Bar, ez a torony a XIV. században készült. Ebben az épületben kapott helyet Franciaország egyik legjelentősebb vidéki képzőművészeti múzeuma, a Musée des Beaux-Arts.
-Église Notre-Dame – a templom nagyrészt a XIV. században épült, az épület egyik kápolnájában található Fekete Madonna faszobor a XI. században készült, az egyik legrégebbi ilyen alkotás az országban.
-Hotel de Vogüé - a palota a XVII. században épült.
-Église St-Michel – a templomot 1529-ben szentelték fel.
-Cathédrale St-Bénigne – a XIII. században kezdték meg építését a katedrálisnak, melynek három nagyobb tornya van, kettő a főbejáratot fogja közre, a harmadik, a huszártorony pedig csaknem 100 méter magas.
-Église St-Philibert – ennek a templomnak ugyancsak a XIII. században kezdték meg az építését.
-Chartreuse de Champmol – az egykori karthauzi kolostor volt a burgundiai hercegek temetkezőhelye, a francia forradalom alatt lerombolták, a legszebb síremlékek a Szépművészeti Múzeumba kerültek.
-Bibliothéque municipale – a városi könyvtár, melyben több mint 300 000 kötet található, köztük számos nagy értékű kódex.
Namur
Namur város Belgium Vallónia régiójában, a Sambre folyó partján; Namur tartomány székhelye.
Történelem
A város már a kelta időkben fontos kereskedelmi csomópont volt. A város a római kor után is virágzó település maradt, mert a kora középkorban a Merovingok egy várat emeltek a folyó mellett. A 9. század vége felé alakult meg a frank befolyás alatt álló Namuri Grófság, amely később Őrgrófság lett. 1262-ben az őrgrófság a Flamand Grófság része lett, majd 1421-ben a burgundi hercegek foglalták el a trónt, dinasztikus házasság révén. Miután Namur az 1640-es években Spanyol-Németalföld része lett, a várat rendkívül megerősítették. 1692-ben aztán XIV. Lajos francia király csapatai foglalták el a várost, és a francia mérnökök újjáépítették a védműveket. 1709-ben aztán a hollandok foglalták el a várost. 1713-ban a terület az osztrák Habsburgok kezére került, habár a várban továbbra is holland őrség maradt. 1794-ben, a francia forradalmat követően Namur ismét Franciaország része lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandia részévé nyilvánította Belgiumot, így Namur is holland fennhatóság alá került. 1830-ban aztán Belgium elszakadt Hollandiától. Az első világháború idején, 1914-ben a város a németek fő támadásának vonalába esett, de a város erődje csak három napos ostrom után adta meg magát. A város mindkét világháborúban jelentős károkat szenvedett.
Gazdaság
Namur fontos ipari és kereskedelmi központ. A város ipari üzemeiben gépeket, bőrárukat, fémeket és porcelánt készítenek.
Látnivalók
-Harangtorony (világörökség része)
-Szent Albán Katedrális
-Citadella
-Guy Delforge Parfümgyár és bolt
-Szent Loup templom
-Namuri Színház
-Notre-Dame templom
-Groesbeek de Croix Hotel
-Fegyvertár
-Az öreg Halle Al’Chair az archeológiai múzeummal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése