2015. január 28., szerda

Pécs Testvérvárosai (V. fejezet)

Kedves Blogolvasók!

Lassan a végéhez közeledik Pécs testvérvárosait bemutató sorozatunk. Ezúttal belga, francia és török tájakra látogatunk el.



Kütahya


Kütahya város Nyugat-Anatóliában, az azonos nevű tartomány székhelye, Kütahya körzet központja. A görögök Kotiaionnak nevezték. A római korban Cotyaeum volt a neve. 1850 és 1851 között itt élt  Kossuth Lajos. A körzet lakossága 2008-ban 226 931 fő volt, a városé 202 118 fő. Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja.


 Történelem

Ötezer évvel ezelőtt Cotys istennő városaként alapítják. Bírták a görögök, a rómaiak és a bizánciak is, a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa. Ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt Dumlupinar Egyetemre már 15 000 hallgató jár.

 Nevezetességei

Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlija Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.

 Magyar vonatkozások

 Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután Sumenben (törökösen Şumla, ma Bulgária) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki  rendeletét Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék. A Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át, s 2006-ban újították fel. Kétszintes, hét kiállítási szobából  áll.Udvarán áll Kossuth szobra, az utcai homlokzatán pedig egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a  következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos  születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.” Kütahya Pécs testvérvárosa. Polgármestere, Mustafa Iça, a közelmúltban hivatalos látogatáson hazánkban járt.


Dijon
 
Dijon nagyváros Franciaországban, Burgundia székhelye, annak Côte-d’Or nevű megyéjében. Az egykori Burgundi Hercegség fővárosa és egyben a világhírű burgundiai borvidék északi végpontja. Fontos kereskedelmi központ, s egyben a francia vasutak egyik legnagyobb csomópontja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

 Története

 A római időkben vár, castrum létesült itt Divio néven, ám a különböző barbár támadások alaposan tönkretették a települést. Amikor azonban 1015-ben létrejött a burgundiai hercegség, mégis Dijon lett annak székhelye.  1137-ben egy tűzvész szinte az egész települést elpusztította, II. Hugó burgundi herceg ezután bontatta le a szűk városfalakat. Dijon területe hirtelen kitágult, a város gyors fejlődésnek indult, különösen azt követően, hogy Merész Fülöp lett 1350-ben Burgundia hercege. Ő kezdte meg a hatalmas és nagybefolyású hercegség kiépítését, amely ezután a francia király hatalmával is dacolt. Ő és utódai valódi fővárossá és kulturális központtá tették a várost. A település és Burgundia e nagy korszaka egészen Merész Károly herceg haláláig tartott. Ezután a Francia Királyság ismét szilárdan magához csatolta Burgundiát. Dijon ettől kezdve már csak tartományi székhely volt, ahol a polgárság jutott hatalomra. Jelentősége az 1800-as évek közepén nőtt meg ismét, amikor ide is eljutott a vasút.

Látnivalók

-Place de la Libération – a város félkör alakú központja, amelyet a XVII. században alakítottak ki.
-Palais des Ducs et des Étais de Burgogne – Merész Károly és elődeinek egykori palotáját a XVII. században   teljesen átalakították, az épületnek három szárnya van, a középső fölé magasodik a 46 méter magas Tour   Philippe-le Bon, a jobb oldali szárny udvarán található a Tour de Bar, ez a torony a XIV. században készült.   Ebben az épületben kapott helyet Franciaország egyik legjelentősebb vidéki képzőművészeti múzeuma, a Musée des  Beaux-Arts.
-Église Notre-Dame – a templom nagyrészt a XIV. században épült, az épület egyik kápolnájában található Fekete  Madonna faszobor a XI. században készült, az egyik legrégebbi ilyen alkotás az országban.
-Hotel de Vogüé - a palota a XVII. században épült.
-Église St-Michel – a templomot 1529-ben szentelték fel.
-Cathédrale St-Bénigne – a XIII. században kezdték meg építését a katedrálisnak, melynek három nagyobb tornya  van, kettő a főbejáratot fogja közre, a harmadik, a huszártorony pedig csaknem 100 méter magas.
-Église St-Philibert – ennek a templomnak ugyancsak a XIII. században kezdték meg az építését.
-Chartreuse de Champmol – az egykori karthauzi kolostor volt a burgundiai hercegek temetkezőhelye, a francia  forradalom alatt lerombolták, a legszebb síremlékek a Szépművészeti Múzeumba kerültek.
-Bibliothéque municipale – a városi könyvtár, melyben több mint 300 000 kötet található, köztük számos nagy  értékű kódex.

Namur

Namur város Belgium Vallónia régiójában, a Sambre folyó partján; Namur tartomány székhelye.

 Történelem

A város már a kelta időkben fontos kereskedelmi csomópont volt. A város a római kor után is virágzó település maradt, mert a kora középkorban a Merovingok egy várat emeltek a folyó mellett. A 9. század vége felé alakult meg a frank befolyás alatt álló Namuri Grófság, amely később Őrgrófság lett. 1262-ben az őrgrófság a Flamand  Grófság része lett, majd 1421-ben a burgundi hercegek foglalták el a trónt, dinasztikus házasság révén. Miután Namur az 1640-es években Spanyol-Németalföld része lett, a várat rendkívül megerősítették. 1692-ben aztán  XIV. Lajos francia király csapatai foglalták el a várost, és a francia mérnökök újjáépítették a védműveket. 1709-ben aztán a hollandok foglalták el a várost. 1713-ban a terület az osztrák Habsburgok kezére került, habár a várban továbbra is holland őrség maradt. 1794-ben, a francia forradalmat követően Namur ismét Franciaország része lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandia részévé nyilvánította Belgiumot, így Namur is holland fennhatóság alá került. 1830-ban aztán Belgium elszakadt Hollandiától. Az első világháború idején, 1914-ben a város a németek fő támadásának vonalába esett, de a város erődje csak három napos ostrom után adta meg magát. A város mindkét világháborúban jelentős károkat szenvedett.

Gazdaság

Namur fontos ipari és kereskedelmi központ. A város ipari üzemeiben gépeket, bőrárukat, fémeket és porcelánt  készítenek.

Látnivalók

 -Harangtorony (világörökség része)
 -Szent Albán Katedrális
 -Citadella
 -Guy Delforge Parfümgyár és bolt
 -Szent Loup templom
 -Namuri Színház
 -Notre-Dame templom
 -Groesbeek de Croix Hotel
 -Fegyvertár
 -Az öreg Halle Al’Chair az archeológiai múzeummal

2015. január 12., hétfő

Pécs Testvérvárosai (IV. fejezet)

Kedves Blogolvasók!

Boldog Új Évet kívánunk a Pécsi/Szelet minden kedves olvasójának. 2015-ben felvesszük a szálakat és tovább folytatjuk Pécs Testvárvárosainak bemutatását.

FELLBACH

Baden-Würtenberg egy városa, Stuttgarttól észak-keletre. Rems-Murr körzet 2. legnagyobb városa a körzeti székhely Waiblingen után, és Waiblingennel egy központot képez a környező települések számára. Fellbach lakossága az 1950-es évek elején lépte át a 20000 főt, így 1956 április 1. megkapta
a "nagy körzeti város" rangot.

  Földrajz

  Fellbach a Neckar medence déli részén található, a Neckar és a Rems völgyének egy magasabb pontján. A város északra terül el az ún. "Schmidener Feld"-től. Fellbach városa a következő városokkal és községekkel határos az óramutató járásával megegyező irányba haladva: Waiblingen, Kernen Stuttgart, Remseck.

  Történelem

  Fellbachot először 1121-ben említik "Velbach"-ként. 1357 körül a neve "Velebach"-ként  merül fel, az 1800-as évektől nevezik Fellbachnak. Nevének eredete nem teljesen tisztázott, valószínüleg a "Felbe" (fűzfa) szóból származik. Örökség útján kerül a helység a Welfenekhez, 1191-ben a Stauferekhez, 1199-ben von Grüningen grófhoz, akit 1291-ben von Würtemberg gróf váltott fel.

Több földesúrnak volt Fellbachban tulajdona.Először a város Cannstatt körzetéhez tartozott, majd ennek feloszlása után kerül Waiblingen körzetéhez, amiből a mai Waiblingeni körzeti régió 1938-ban kialakul. Miután Fellbach a legnagyobb würtembergi faluvá nőtte ki magát, 1934 október 14. városi rangot kap. A városrészei közül Schmiedent először 1225-ben említik "Smidheim"-ként. 

A város korán a Würtembergekhez kerül, habár több földesúr is rendelkezik itt tulajdonnal. Fellbachhal ellentétben Schmieden először Waiblingen körzetéhez tartozott, 1718-ban került Cannstatt körzetéhez, majd annak 1923 feloszlása után újra Waiblingenhez.

  Rendezvények

  -3 évente rendezik februárban a Mörike díj odaítélésének alkalmából az irodalmi napokat.
  -Április 30-án a "Fellbacher Hopf" tartják lázban a lakókat, amelyen minden vendéglő és étterem       részt vesz.
   Tradicionálisan a fellbachi polgármester süt tükörtojást és rántottát a Neue vagy Alte Kelterben az       utolsó vendégeknek.
  -Május első hétvégéjén ünneplik a Maikäferfest-et (Cserebogárünnep).
  -Júliusban zajlik a tradicionális "Fellbacher Open Air Kino" a városháza belső udvarában.
  -Október 2. hétvégéjén kerül megrendezére a Fellbacher Herbst (Weinfest= fellbachi ösz, a bor           ünnepe).
  -Advent a városháza körüli karácsonyi vásár megnyitásának kezdete.  

  A város szülöttei, ismert személyiségei, akik itt alkottak

  1789. október 24 született Wilhelm Amandus Auberlen tanár, aki würtembergi népiskolák énektanításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Fellbachban halt meg 1874. szeptember. 29. Friedrich Silcher, zeneszerző, 1803 -tól 1806-ig élt Fellbachban und Ferdinand Auberlentől, Wilhelm Amandus Auberlen egy rokonától kapott zeneórákat.


TUCSON

Tucson város az Amerikai Egyesült Államokban, az Arizona állambeli Pima megye megyeszékhelye, valamint otthona az állam első egyetemének. A város lakossága 2010-ben népszámlálás szerint 520 116 volt. Tucson a második legnagyobb város Arizonában Phoenix mögött. A város területe 587,2 km2. Tucson neve a Tohono-O'Odham indián nyelvből származik. A vidék neve, Chuck Shon "fekete hegyeket" jelent.

  Földrajz

  A város egy magasföldön fekszik, öt 2.880 m . magas hegylánc veszi körül, északon a Santa Catalina és a Tortolita, délen a Santa Rita, Keleten a Rincon, nyugaton pedig a Tucson. A város a Santa Cruz folyónál fekszik, ami a nyári monszunok esőben gazdag heteiig ki van száradva.
A legközelebb fekvő nagyvárosok: Phoenix (Arizona) északon, El Paso (Texas) Keleten, Nogales (Arizona) délen, valamint San Diego (Kalifornia) keleten.

  Történelem
  
  Tucson területét már 12000 évvel ezelőtt is lakták, indiánok. A mai városközpont közelében egy falu nyomaira akadtak, ami itt állt valamikor Kr.e. 1000 körül.Kr.e. 1200 és Kr.u. 150 között Tucson környékét mezőgazdaságilag hasznosították. Ezáltal Tucson USA legrégebben lakott területei közé tartozik. Az akkori lakók csatornákat építettek itt, hogy a kukorica és babföldjeiket műveljék.600 és 1450 között telepedtek meg a vidéken a Hohokam indián csoportok.1669-ben Eusebio Francisco Kino olasz jezsuita szerzetes alapította meg a mai Tucson területének közelében a Xavier del Bac missziót.A várost 1775-ben spanyolok alapították, az építkezés egy erődítménnyel vette kezdetét Hugo O"Conor irányítása alatt. Miután Mexikó felszabadult a spanyol uralom alól 1821-ben, Tucson Mexikóhoz tartozott. A város vásárlás útján került az egyesült Államokhoz. 1867 és 1877 között Tucson Arizona állam fővárosa.1885-ben alapították az University of Arizonat.A 2. világháború után sok egykori katona telepedett le a városban, és a klimaberendezés bevezetésével egyre több ember költözik Tucsonba. A város lakossága az 1880-as 8000 főről 1950-re 120.000 főre, 1960-ra pedig 220.000 főre nőtt.

  Nevezetességek

  -Az Arizona-Sonora Desert Museum a város észak-nyugati részén egy állatkert és egy botanikus kert, ahol a Sonora sivatag csaknem minden  növénye és állata fellelhető.
  -A Davis-Monthan Air Force Base (Davis Monthan Légi Bázis) -ba tagozódva az Aerospace Maintenance and Regeneration Center (AMARC)(Légi Ellátási és Regenerációs Központ), amely keretében kereken 4200 minden fajtájú harci repülőgép állomásozik itt.
  -A város észak-keleti részén található a Boosphäre 2 kísérlet.
  -Az University of arizona területe arborétumként is működik számtalan ritka növénnyel és fával, valamint múzeumokkal és rendezvény helyszínekkel.
  -A Mission San Xavier del Bac, egy régi XVII. századbeli missziós templom, kb 16 km-re várostól.
  -A híres Old Tucson Studios Tucson észak-nyugati részén sok westernfilm és tv-sorozat forgatási helyszine ma turista látványosságként szolgál, naponta megrendezett showműsorokkal és egyéb eseményekkel
  -A Pima Air Museum látványossága egy Lockheed SR-71 "Blackbird" repülőgép.
  -A várostól észak-nyugatra és keletre található a Saguaro-Nationalpark, ahol sok óriáskaktuszt lehet megcsodálni.
  -Tucsontól délre van a Titan Missile Museum.

A város híres szülöttei

  -Barbara Eden - színésznő
  -Jim Grabb - teniszező
  -Dominic Janes - filmszínész
  -Tony Malaby - jazzmuzsikus
  -Linda Ronstadt - énekesnő
  -Raymond Pettibon - képzőművész
  -Earl Hindman - filmszínész

TERRACINA

   Földrajz
   
   Terracina egy kikötőváros a Tirrén tengernél. Az Ókorban Anxurnak hívták és később Terracinának. A kikötőváros Róma olasz tartományban található, 61 km .-nyire Velletritől, a Pontini mocsarak D.-i végében, a Tirreni-tenger partján, vasút mellett, 9050 lak., épületfa-, gabona-, déligyümölcs-,  olaj- és borkereskedéssel; tengeri fürdővel. A felső (Superiore) város a Sant'Angelo dombon, az alsó (Borgo), VI. Pius pápa által alapított város a tengerparton épült. Egy ősi város az olasz csizmaszár közepén: Róma, Nápoly között félúton épült a Via Appia mentén a tengerparton. Nagyon jó a fekvese , az Ausoni- hegyek megvédik finom homokos, kb 15 km hosszú tengerpartját. Klímája tavasszal és ősszel is kellemes, így lehetőség van májusban és októberben is a fürdésre. Gazdag természeti, régészeti és kulturális értékekben. A tenger tiszta, medúza, tengeri sün és egyéb állat mentes. Halak és rákok mászkálnak a fenekén de csak pontosan olyan mennyiségben, hogy a búvárkodás ne legyen túl unalmas. A part homokos és más tengerpartokkal ellentétben itt meg kagyló törmelék sincs, kagylókat is csak búvárkodások alkalmával lehet látni. A környezet csodás, mindenfele óriási pálmafák, fikuszok kaktuszok és egyéb egzotikus növények. A leanderek olyan mennyiségben vannak és virágoznak, hogy ettől akárhová megy az ember mindig illatos a levegő.
   A városka ma mintegy 35 000 lelket számlál, viszont nyáron az idegenforgalmi főszezonban ennek többszörösét fogadják be a népszerű terracinai szállodák, apartmanok, kempingek. 
A látványosságok, a szép homokos tengerpart,a főváros és Nápoly viszonylagos közelsége (100- 120 km ) miatt a különféle nemzetiségű turisták  körében roppant kedvelt üdülőhely. Sajátos színei a nagy festőt, Gaugaint is elkápráztatták. A városból kellemes kirándulási lehetőségek: Pompei, Monte Cassino, Capri, Caserta, Gaeta, Sperlonga. Áthajózhatunk a Tirrén- tenger apró kis vulkanikus eredetű szemközti szigeteire: Ponza, Ventotene, Palmorola, Zannone, S. Stefano.

   Történelem

   Az ókorban a volszkok által lakott terület. Az antik Anxur / Terracina városáról számos lelet tanúskodik, amelyeket azonban gyakran középkori épúletekbe építettek be. Kr. e 312-től a Via Appia út vezetett keresztül a városon. A legjelentősebb ásatás az anxuri Jupiter temploma, amely a város fölött, egy kiálló sziklaormon Monte S. Angelon található, és amelyből a lenyűgözó templomterasz maradt fenn. A volszkok Anxurja. 349. került a rómaiak birtokába, akik Tarracinának hivták és későbben nyaralóhelyükké tették. Galba császár itt született és itt halt meg. Theodorik palotát építtetett benne. 872. VIII. János pápa az Egyházi Államhoz csatolta. Négy nappal felszentelése után III. Viktornak el kellett hagynia a Rómát, ugyanis a császár támogatását élvező ellenpápa betört a szent városba. III. Viktor minden tiltakozás ellenére Terracina városában lemondott pápai jogáról, és visszatért Monte Cassinoba. Majdnem egy év elteltével a római klérus, a normann hercegek, Cencius consul és a római nemesek Capua városába zsinatot hívtak össze, amelyre Viktort is meghívták. A zsinaton szó esett az egyház elesett helyzetéről, és arról, hogy még mindig nincs megfelelő vezetője az egyháznak. Ezért 1087-ben Viktor önként beleegyezett egyházfői kinevezésébe.
   1087. május 9-én a normann seregek bevonultak Rómába, és elűzték a Lateránból Kelement. Még aznap hatalmas pompával egyházfővé szentelték fel Viktort.De az ellenpápa fenyegetése miatt, és saját belső békéje miatt nyolc nap múlva ismét visszatért Monte Cassinoba. Pontifikátusának legjelentősebb állomása volt az 1087 augusztusában Beneventoban összehívott zsinat. Ezen a zsinaton megerősítette VII. Gergely minden törvényét, és kiátkozta III. Kelement. I. Frigyes 1166 őszén megindította immár negyedik itáliai hadjáratát. Sándor pápa eleinte a Frangipani klán egyik várába húzódott vissza, majd Terracina és Gaeta érintésével a dél-itáliai normann királysághoz tartozó Beneventóba menekült.
   Szent Tamás Terracina közelében halt meg, 1274. március 7-én. 1323- ban avatták szentté, s még ebben az évben fölvették ünnepét a római naptárba, halála napjára. Mivel ez a nap legtöbbször nagyböjtbe esik, 1969-től január 28-án ünnepeljük, amely napon 1369-ben átvitték az ereklyéit Toulouse-ba. Garibaldi 1848 április 30-án az Oudinot által vezérelt francziákat megverte, Róma alól elűzte, mely győzelmét ügyesen felhasználva, a Róma ellen érkező nápolyi 5000-nyi sereget Palestronál megverte, tiz nappal később Velletrinél szétugratta s egész Terracina- és Arci-ig előre nyomult. Latina-Terracina-Sezze-Priverno püspökség története Itáliában. - Az 1. sz. alapított terracinai püspökség 1967. IX. 12: a Terracina-Latina nevet kapta;
a 2. sz: alapított privernói püspökséggel 1217. I. 17: egyesítették a sezzei püspökséget. 1957. VII. 25: létrehozták a terracina-latina-priverno-sezzei püspökséget, mely 1986. IX. 30: a Latina-Terracina-Sezze-Priverno: püspökség nevet kapta. Közvetlenül a Sztszék alá tartozik.
Terracina régi arca a római és középkori időkbe nyúlik vissza: Jupiter szentélye, amely megkoronázza a S. Angelo-hegyet. A Foro Emiliano, mely a 13. századból ered, a katedrális laziói román stílusban. Az alsó városban a Neptun fürdő grandiózus maradványai, az amfiteátrum, a Foro Severiano és a Via Appia kövezetének egy része átható. Az ókori falmaradványok, a középkorban épült óváros zegzugos sikátorai a régmúltat idézik.


2015. január 6., kedd

Pécsett vesznek végső búcsút a város díszpolgárától

 – csütörtökön lesz Lantos Ferenc temetése


Lantos Ferenc pécsi Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művészpedagógus, a Martyn Ferenc Szabadiskola megalapítója 2014. december 20-án hunyt el. Lantos Ferencet Pécs város önkormányzata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint Magyar Művészeti Akadémia és saját halottjának tekinti. A képzőművésztől 2015. január 8-án, csütörtökön fél egykor búcsúznak kollégái, szerettei, tisztelői a Pécsi Központi Temető kápolnájában. A család kéri a részvétnyilvánítás mellőzését.

Lantos Ferenc Pécsett született, 1929. február 20-án, mestere Martyn Ferenc volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1947-50, 1964) festő-tanár szakon és a Pécsi Pedagógiai Főiskolán rajz-biológia szakon (1950-52) tanult, később a Janus Pannonius Tudományegyetemen DLA fokozatot szerzett (1997-ben).

1959-ben létrehozta a pécsi Erkel Ferenc Zenei Gimnázium képzőművészeti tagozatát, majd az ebből megalapított Pécsi Művészeti Gimnáziumban, illetve a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanított. 1973-től a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára, az Épülettervezési tanszéken, ahol szín—forma és térismeretet oktatott. 1994-től a JPTE Művészeti Intézetében komplex művészeti szemináriumot indított, majd a megalakuló Művészeti Karon a festészeti tudományos főmunkatársa, később a PTE Művészeti Kar Vizuális Intézet Festészet tanszék osztályvezető tanáraként oktatta a diákokat 2003 végéig. Ezenközben 1971-től a Pécsi Tervező Vállalat képzőművészeti tervezője.

A pécsi szabad képzőművészeti képzés vezető személyiségeként a hatvanas évektől kezdve szakköröket vezetett a pécsi művelődési házakban, 1968-ban létrehozta a Pécsi Műhely nevű képzőművészeti csoportot, 1979-ben a Pécsi Vizuális Műhely vezetője lett. 1982-től a pécsi Apáczai Nevelési Központ és Művelődési Ház vizuális műhelyeinek irányítója. 1985-ben megszervezte az Apáczai Nevelési Központ Művészeti Iskoláját, 1992-ben az ANK Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskoláját, melynek vizuális tagozatvezetője lett.

Lantos Ferenc racionális, következetes emberként a természetet egységében és egységesen látta, annak törvényszerűségeit beleépítette művészetébe. Véleményéért, elveiért mindig kiállt, még akkor is, ha ellenszélben, hátrányokat szenvedve kellett ezt megtennie. Felesége, Apagyi Mária nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is hű alkotótársa volt, miként a zene és a képzőművészet is ezer pont találkozik, ők is tökéletesen kiegészítették egymást. 1968-tól közösen dolgozták ki az interdiszciplináris összefüggésekre épülő zenei és vizuális oktatás modelljét. 1972–1977 között a pécsi múzeum támogatásával, „Természet-Látás-Alkotás” címmel, öt egységből álló didaktikai kiállítás-sorozatot készített, amelyek az ország nagyobb városaiban és Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában kerültek bemutatásra.

Festészeti munkássága az 50-es években a „látványfestészetből” indult, a 60-as évekre eljutott a mondriani értelemben vett absztrakcióig. Művészetére hatást gyakorolt a nemzetközi geometrikus művészet. Utolsó aktív éveiben felszabadult, színpompás „eklektikához” jutott el anélkül, hogy korábbi intellektualizmusát feladta volna.

2013 decemberében nyílt meg Pécsett a Vasváry-házban a művész életműve előtt tisztelgő tárlat. Életműve elismeréseként többek között Munkácsy-, valamint Kossuth díjat vehetett át, 2009-ben Pécs város díszpolgára lett.

2014. december 17., szerda

Boldog Karácsonyt!



Az idei évi figyelmet megköszönve szeretnénk Boldog Karácsonyt és Boldog Újévet kívánni a blog olvasóinak. Jövőre folytatjuk!


2014. december 8., hétfő

Pécs Testvévárosai (III. fejezet)

Újvidék

Manapság Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt,lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő. 

Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.
Újvidék ma a szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, 
tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Sok hazai és nemzetközi ipari, kulturális, tudományi és sportrendezvénynek a házigazdája,valamint a múzeumok, galériák, könyvtárak, színházak és mozik városa.
Újvidék a 1970-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban.
A városban működik a Szerb Nemzeti Színház (Srpsko Narodno Pozorište). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. A városban működik még az Újvidéki Színház (Novosadsko Pozorište) is, amelyet a köznyelvben általában "Magyar Színház"-ként emlegetnek, mivel az előadások itt magyar nyelvűek. A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akadnak még jó bulik Péterváradon is. Minden év júliusában a Péterváradi vár ad helyet az Exit nevű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.

Krakkó

1795-ig Krakkó hivatalos lengyel főváros volt, bár már 17. század elejétől fővárosi szerepkör többségét Varsó vette át (a legfontosabb szerepkörökkel együtt – Varsó lett a Szejm székhelye és a király székhelye is). Jelenleg a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa meg a krakkói agglomeráció központja. Krakkó történelmi szerepét a teljes hivatalos neve is kifejezi – Stołeczne Królewskie Miasto Kraków, jogilag elismert Miniszteri Tanáccsal meg még előbb, a II. Köztársaság hatalmi szerveivel, melyek ezt a nevet használták az ügyiratokban. 

Krakkó járási jogú város, a kis lengyelországi vajdaság hivatalainak székhelye. Itt többiek között a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia , a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata székhelyei találhatóak.
A város közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági, szolgáltatási és turisztikai központ. Ez az ország egyik legfontosabb közúti és vasúti csomópontja. Balicében, Krakkó mellett, a második legnagyobb nemzetközi fontosságú repülőtér található.


2006-ban Krakkó az öt legnépszerűbb európai város között volt, 2007-ben pedig az „Orbitz” amerikai internetportál használói „a világ legdivatosabb városává” nyilvánították. 
Krakkó és Kis-Lengyelország az ország egyik legnépszerűbb turisztikai vidéke. A kis-lengyelországi vajdaságot a Lengyelországba jövő turisták 14,5%-a látogatja, ami a második helyet jelenti az országban (a nyugat-pomerániai vajdaság az első), de a gyűjtő elszállásolás turisztikai létesítményeit tekintve első helyen van]. E létesítmények 63%-a Krakkóban van. 2010-ben Krakkót 8,1 millió vendég látogatta meg[15], ami 50%-kal több volt mint 2003-ban (5,5 millió).A vendégek többsége lengyel turista. Számuk 2008-ban 3,9 millió volt, a külföldieké pedig 2,1 millió. A külföldiek közül a leggyakrabbak az angolok (a külföldiek 25%-a) és a németek (11,9%). A magyarok 2008-ban 1,3%-át adták, azaz kb. 28 000 magyar látogató kereste fel Krakkót.




Olmütz


Olmütz egészen a második világháború végéig német város volt. Ekkor a németeket a városból és egész Csehszlovákiából igen gyors ütemben kitelepítették. A város német jellege nyomon követhető például a polgármesterek nevéből is.A város történelmi magja a Morva folyó által határolt. A központ a 11. században kezdett kialakulni, mai formáját a 19. században nyerte el. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van. Ezek egyike a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza van és az olmützi orloj (óra) a 15. századból. Emellett a Herkules és Caesar díszkút és az UNESCO védelme alatt álló olmützi Szentháromság oszlop, melyet 1740-ben emeltek. 



Jellegzetes műemléke az olmützi érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a 
cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Olmützön gyilkoltak meg. Ezen gyilkosság miatt halt ki a cseh Přemysl-ház. A centrum másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc Császár Egyetem, melyet 1573-ban) alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven 1946-ban újraalapították. 1944-ben a városban csupán 12 zsidó él, a városban 30 000 német katona állomásozik. 1945-ben a városból kiűzik a németeket. A Beneš-dekrétumok értelmében a helyi németséget erőszakosan kitelepítik. 1946-ban újraalapítják az egyetemet Palacký Egyetem néven. 1971-ben a belváros kulturális védettséget kap. 1995-ben Olmützön jár II. János Pál pápa. Ekkor avatta szentté Sarkander Jánost. 1997-ben a Morva folyó áradása miatt víz alá kerül a vasútvonal és a város egy része is. 2006-ban ismét árvíz önti el a várost.

2014. november 25., kedd

Pécs Testvérvárosai (II. fejezet)

Kedves Blogolvasók!
Folytatjuk múlthéten elkezdett sorozatunkat, ezúttal Pécs három újat tstvérvárosát, Lahtit, Graz-ot és Seattle-t járva körbe.




Lahti

Lahti Helsinkitől 103 kilométerre fekszik a 4-es út mentén. A Lahden Urheilukeskus egyike a legjobb finn télisport-központoknak. Itt rendezik meg évről évre az országos sílesiklóversenyt és síjátékokat.
Lahti modern város. Kevés régebbi épülete közé tartozik a Kaupungintalo (Városháza). Az impozáns, vöröstéglás épületet  Elial Saarinen tervezte 1912-ben. Előtte Viktor Jansson "Szabadság" című (1921) és Yrjö Liipola  "Munka" című (1946) szobra áll. Három háztömbnyivel északabbra terül el a piactér, majd kétháztömbbel odább magasodik a szokatlan formájú Ristinkirkko (Szent Kereszt templom) mely 1978-ban épült, Alvar Aalto utolsó hazai munkájaként. Harangjai egy régi fatemplomból származnak. A Kirkkokatun (Templom utca) lévő Taidemuseo, mint a vidéki finn szépművészeti múzeumok általában, nem nagy,és anyaga sem különösebben jelentős. Azért érdemes megnéznünk, nincs-e valamilyen érdekes időszaki kiállítás. A Kirkkokatun van a Keski-Lahden kirkko (Közép-Lahti temploma). Keski-Lahti a legrégebbi városrész Lahtiban, a fatemplom 1890-ben épült. A Lahden-kartano (Lahti-kastély, inkább udvarház) főépülete 1898-ban épült. A Lahden Historiallinen Museo (Történeti Múzeum) itt kapott helyet. Kitűnő a néprajzi és kultúrtörténeti anyag, valamint a képtár és a bútorgyűjtemény. Néhány kilométerre északnyugatra, Tiirismaa irányában találják a Messilä turistaközpontot, amely egy régi udvarház, sátortábor és télen sílesikló pálya elegye.
A város története jelentős jelentős eseményekben nem bővelkedik. 1672-1727 között vásárok színhelyeként ismeretes. A századfordulón még jelentéktelen, kicsi hely, annak ellenére, hogy ősidők óta rajta keresztül vezetett a Turku - Viipuri út, és mint a Riihimäki - Szentpétervár között épített vasútvonal (1869) egik állomása, az elsők között kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe. 1905 óta város. A 20-as években meginduló iparosodás révén indult fejlődésnek. 1924-ben készült el városrendezési terve, amelyet egymás után követtek az újabbak. 1946-ban kezdett kialakulni a mai képe. Világhírűvé az 1923-tól kezdve rendszeresen megrendezett országos síbajnokságok, valamint az sívilágbajnokságok tették: a Salpausselkä síugrósáncai a nemzetközi érdeklődés középpontjában álló események színhelyei.


Graz

Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ma már ritkán használt magyar neve Grác, a 17. században Gréc, még korábban Gerec volt.[2] Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb e egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.

Érdekességek:

  Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja).
       Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.

  Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma


   
  Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich      von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.



Seattle


Seattle az Egyesült Államok északnyugati régiójának (Pacific Northwest) legnagyobb városa Washington államban, Puget Sound és a Washington-tó között terül el, 174 km-re délre a kanadai határtól. A várost az 1850-es években alapították, nevét a környék legendás indián vezéréről, Seattle törzsfőnökről (Noah Sealth) kapta. 

A város a grunge és a garage rock zenei stílusok szülőhelye, a Starbucks – a világ legnagyobb kávézólánca – jelenlegi, illetve a Boeing repülőgépgyár korábbi (1916-2001) székhelye. 1999-ben Seattleben ülésezett a WTO, mely ellen azóta is minden idők egyik legnagyobb méretű, legtöbb embert megmozgató és legerőszakosabb anti-globalizációs tüntetése zajlott le. A 2005-ös statisztikák alapján Seattle az Egyesült Államok „legképzettebb” és legirodalmibb városa.

 Híres személyek:

    -Paul Allen – a Microsoft társalapítója, a Seattle Seahawks (NFL) és a Portland Trail Blazers (NBA) sportcsapatok jelenlegi tulajdonosa
    -Chester Carlson – az elektrofotográfia (ma xerográfia), azaz a ma használatos fénymásolási eljárás feltalálója
    -Kurt Cobain – A Nirvana együttes volt frontembere
    -Layne Staley – Az Alice in Chains volt frontembere
    -Chris Cornell – A Soundgarden jelenlegi, és az Audioslave volt frontembere
    -Bill Gates – a Microsoft Corporation alapítója, sokáig a világ leggazdagabb embere volt
    -Jimi Hendrix – amerikai gitáros, énekes, zeneszerző, a valaha élt egyik legnagyobb hatású rockgitáros

2014. november 19., szerda

Pécs Testvérvárosai (I. fejezet)

Kedves Blogolvasók!

Most induló sorozatunkban, Pécs testvérvárosait járjuk körbe.

Eszék

Eszék - az egykori magyar város, ma Horvátország része - szebb napokat élt meg, de így is gyönyörű! Eszék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursa) , Beremendtől 41 kilométerre, a Dráva partján terül el. Szerintem minden várost feldob a vízpart, Eszék Dráva partja is nagyon hangulatos, de ami igazán gyönyörű az az óváros. Ismerd meg Eszéket, az ősi magyar várost!   

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Eszék lakosságában már Trianon előtt is a Horvátok voltak túlsúlyban.  1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3 729 magyar, 2 889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt. 
Ma ez a helyzet (természetesen) még inkább eltolódott: 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8.767 szerb, 1 154 magyar, 480 albán,  211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt. Ennek ellenére sok magyar szó hallatszik Eszéken, ajánlhatok egy éttermet is, amelyet magyarok visznek.  Az óvárosban természetesen nagyon erősek a Monarchia nyomai. Sajnos a Délszláv háborúé is… A gyönyörű ódon falakon még mindig meglátszanak a lövések nyomai, sőt ez a város életére is nagy hatással volt. A korábban szépen fejlődő Eszék ma nem tartozik a kiemelkedően prosperáló városok közé. Új negyede leginkább Miskolcra emlékeztet… De az óváros!!!



Eszék nevezetességei: 

   
Szent Péter és Pál római katolikus nagytemplom:    Eszék egyik jelképe a vörös téglás neogótikus épület, amelyet egyetlen Eszékre látogató turista sem hagyhat ki.     A katedrális építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt.

Eszéki Vár: 
    A vár maga valóban csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról pompázatos látványt nyújt, érdemes körbesétálnunk. A vár mellé kihelyezett ágyúsor nagyon jó fotótéma, a bástyán lobogó zászlóval együtt.  A bástyákra fel lehet mászni és meg lehet csodálni a Drávát felülről valamint az óváros egy részét. Eszék ostroma 1849. február 14-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar részről legsúlyosabb veszteségekkel járó ostroma volt, melynek során az erőddel három zászlóaljnyi (kb. 4500 főnyi) gyalogságot és számos löveget vesztett. A vár elhelyezkedéséből adódóan nem játszott később sem komolyabb szerepet a szabadságharc hadműveleteiben, de kardcsapás nélküli feladása súlyosan érintette a magyar hadvezetést a téli hadjárat egyik legnehezebb szakaszában.


Kolozsvár


Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta.
Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.


Kolozsvár nevezetességei:


Kolozsmonostori apátság:
    A kolozsmonostori apátság Kolozsvár középkori műemléke, a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye, mely egyben kiemelkedő jelentőségű a középkori erdélyi művelődéstörténet szempontjából is. 
    Kolozsmonostor a várossal határos település volt, majd a városi tanács 1894-ben hozott rendelete 1895. január 1-jei hatállyal Kolozsvárhoz csatolta; ma a város nyugati részén helyezkedik el. Az apátság maradványai a Nagyváradra vezető út mentén jobb oldalt, a kora középkori földvár védőgyűrűjének belsejében találhatóak; ma panelházaktól körülvéve áll, egy 1987–88-ban épített felüljáró mellett.


Mátyás király emlékműve:
    A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan  értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló moldvai zászlót fogadta arculcsapásként, mert 1467-ben III. István moldvai fejedelem (?tefan cel Mare) a moldvabányai csatában legyőzte Mátyás seregét.


Arad

A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. 
 Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak.
A honvédsereg a várost 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. A helyet 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra.


Arad nevezetességei: 

Az aradi vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.