Boldog Karácsonyt!

Az idei évi figyelmet megköszönve szeretnénk Boldog Karácsonyt és Boldog Újévet kívánni a blog olvasóinak. Jövőre folytatjuk!

Pécs Testvévárosai (III. fejezet)

Újvidék

Manapság Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt,lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő. 

Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.

Újvidék ma a szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, 

tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Sok hazai és nemzetközi ipari, kulturális, tudományi és sportrendezvénynek a házigazdája,valamint a múzeumok, galériák, könyvtárak, színházak és mozik városa.

Újvidék a 1970-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban.

A városban működik a Szerb Nemzeti Színház (Srpsko Narodno Pozorište). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. A városban működik még az Újvidéki Színház (Novosadsko Pozorište) is, amelyet a köznyelvben általában "Magyar Színház"-ként emlegetnek, mivel az előadások itt magyar nyelvűek. A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akadnak még jó bulik Péterváradon is. Minden év júliusában a Péterváradi vár ad helyet az Exit nevű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.

Krakkó

1795-ig Krakkó hivatalos lengyel főváros volt, bár már 17. század elejétől fővárosi szerepkör többségét Varsó vette át (a legfontosabb szerepkörökkel együtt – Varsó lett a Szejm székhelye és a király székhelye is). Jelenleg a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa meg a krakkói agglomeráció központja. Krakkó történelmi szerepét a teljes hivatalos neve is kifejezi – Stołeczne Królewskie Miasto Kraków, jogilag elismert Miniszteri Tanáccsal meg még előbb, a II. Köztársaság hatalmi szerveivel, melyek ezt a nevet használták az ügyiratokban. 

Krakkó járási jogú város, a kis lengyelországi vajdaság hivatalainak székhelye. Itt többiek között a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia , a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata székhelyei találhatóak.

A város közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági, szolgáltatási és turisztikai központ. Ez az ország egyik legfontosabb közúti és vasúti csomópontja. Balicében, Krakkó mellett, a második legnagyobb nemzetközi fontosságú repülőtér található.

2006-ban Krakkó az öt legnépszerűbb európai város között volt, 2007-ben pedig az „Orbitz” amerikai internetportál használói „a világ legdivatosabb városává” nyilvánították. 

Krakkó és Kis-Lengyelország az ország egyik legnépszerűbb turisztikai vidéke. A kis-lengyelországi vajdaságot a Lengyelországba jövő turisták 14,5%-a látogatja, ami a második helyet jelenti az országban (a nyugat-pomerániai vajdaság az első), de a gyűjtő elszállásolás turisztikai létesítményeit tekintve első helyen van]. E létesítmények 63%-a Krakkóban van. 2010-ben Krakkót 8,1 millió vendég látogatta meg[15], ami 50%-kal több volt mint 2003-ban (5,5 millió).A vendégek többsége lengyel turista. Számuk 2008-ban 3,9 millió volt, a külföldieké pedig 2,1 millió. A külföldiek közül a leggyakrabbak az angolok (a külföldiek 25%-a) és a németek (11,9%). A magyarok 2008-ban 1,3%-át adták, azaz kb. 28 000 magyar látogató kereste fel Krakkót.

Olmütz

Olmütz egészen a második világháború végéig német város volt. Ekkor a németeket a városból és egész Csehszlovákiából igen gyors ütemben kitelepítették. A város német jellege nyomon követhető például a polgármesterek nevéből is.A város történelmi magja a Morva folyó által határolt. A központ a 11. században kezdett kialakulni, mai formáját a 19. században nyerte el. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van. Ezek egyike a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza van és az olmützi orloj (óra) a 15. századból. Emellett a Herkules és Caesar díszkút és az UNESCO védelme alatt álló olmützi Szentháromság oszlop, melyet 1740-ben emeltek. 

Jellegzetes műemléke az olmützi érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a 

cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Olmützön gyilkoltak meg. Ezen gyilkosság miatt halt ki a cseh Přemysl-ház. A centrum másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc Császár Egyetem, melyet 1573-ban) alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven 1946-ban újraalapították. 1944-ben a városban csupán 12 zsidó él, a városban 30 000 német katona állomásozik. 1945-ben a városból kiűzik a németeket. A Beneš-dekrétumok értelmében a helyi németséget erőszakosan kitelepítik. 1946-ban újraalapítják az egyetemet Palacký Egyetem néven. 1971-ben a belváros kulturális védettséget kap. 1995-ben Olmützön jár II. János Pál pápa. Ekkor avatta szentté Sarkander Jánost. 1997-ben a Morva folyó áradása miatt víz alá kerül a vasútvonal és a város egy része is. 2006-ban ismét árvíz önti el a várost.

Pécs Testvérvárosai (II. fejezet)

Kedves Blogolvasók!
Folytatjuk múlthéten elkezdett sorozatunkat, ezúttal Pécs három újat tstvérvárosát, Lahtit, Graz-ot és Seattle-t járva körbe.




Lahti

Lahti Helsinkitől 103 kilométerre fekszik a 4-es út mentén. A Lahden Urheilukeskus egyike a legjobb finn télisport-központoknak. Itt rendezik meg évről évre az országos sílesiklóversenyt és síjátékokat.

Lahti modern város. Kevés régebbi épülete közé tartozik a Kaupungintalo (Városháza). Az impozáns, vöröstéglás épületet  Elial Saarinen tervezte 1912-ben. Előtte Viktor Jansson "Szabadság" című (1921) és Yrjö Liipola  "Munka" című (1946) szobra áll. Három háztömbnyivel északabbra terül el a piactér, majd kétháztömbbel odább magasodik a szokatlan formájú Ristinkirkko (Szent Kereszt templom) mely 1978-ban épült, Alvar Aalto utolsó hazai munkájaként. Harangjai egy régi fatemplomból származnak. A Kirkkokatun (Templom utca) lévő Taidemuseo, mint a vidéki finn szépművészeti múzeumok általában, nem nagy,és anyaga sem különösebben jelentős. Azért érdemes megnéznünk, nincs-e valamilyen érdekes időszaki kiállítás. A Kirkkokatun van a Keski-Lahden kirkko (Közép-Lahti temploma). Keski-Lahti a legrégebbi városrész Lahtiban, a fatemplom 1890-ben épült. A Lahden-kartano (Lahti-kastély, inkább udvarház) főépülete 1898-ban épült. A Lahden Historiallinen Museo (Történeti Múzeum) itt kapott helyet. Kitűnő a néprajzi és kultúrtörténeti anyag, valamint a képtár és a bútorgyűjtemény. Néhány kilométerre északnyugatra, Tiirismaa irányában találják a Messilä turistaközpontot, amely egy régi udvarház, sátortábor és télen sílesikló pálya elegye.

A város története jelentős jelentős eseményekben nem bővelkedik. 1672-1727 között vásárok színhelyeként ismeretes. A századfordulón még jelentéktelen, kicsi hely, annak ellenére, hogy ősidők óta rajta keresztül vezetett a Turku - Viipuri út, és mint a Riihimäki - Szentpétervár között épített vasútvonal (1869) egik állomása, az elsők között kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe. 1905 óta város. A 20-as években meginduló iparosodás révén indult fejlődésnek. 1924-ben készült el városrendezési terve, amelyet egymás után követtek az újabbak. 1946-ban kezdett kialakulni a mai képe. Világhírűvé az 1923-tól kezdve rendszeresen megrendezett országos síbajnokságok, valamint az sívilágbajnokságok tették: a Salpausselkä síugrósáncai a nemzetközi érdeklődés középpontjában álló események színhelyei.

Graz

Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ma már ritkán használt magyar neve Grác, a 17. században Gréc, még korábban Gerec volt.[2] Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb e egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.

Érdekességek:

  Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja).

       Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.

  Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma

   

  Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich      von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.

Seattle

Seattle az Egyesült Államok északnyugati régiójának (Pacific Northwest) legnagyobb városa Washington államban, Puget Sound és a Washington-tó között terül el, 174 km-re délre a kanadai határtól. A várost az 1850-es években alapították, nevét a környék legendás indián vezéréről, Seattle törzsfőnökről (Noah Sealth) kapta. 

A város a grunge és a garage rock zenei stílusok szülőhelye, a Starbucks – a világ legnagyobb kávézólánca – jelenlegi, illetve a Boeing repülőgépgyár korábbi (1916-2001) székhelye. 1999-ben Seattleben ülésezett a WTO, mely ellen azóta is minden idők egyik legnagyobb méretű, legtöbb embert megmozgató és legerőszakosabb anti-globalizációs tüntetése zajlott le. A 2005-ös statisztikák alapján Seattle az Egyesült Államok „legképzettebb” és legirodalmibb városa.

 Híres személyek:

    -Paul Allen – a Microsoft társalapítója, a Seattle Seahawks (NFL) és a Portland Trail Blazers (NBA) sportcsapatok jelenlegi tulajdonosa
    -Chester Carlson – az elektrofotográfia (ma xerográfia), azaz a ma használatos fénymásolási eljárás feltalálója
    -Kurt Cobain – A Nirvana együttes volt frontembere
    -Layne Staley – Az Alice in Chains volt frontembere
    -Chris Cornell – A Soundgarden jelenlegi, és az Audioslave volt frontembere
    -Bill Gates – a Microsoft Corporation alapítója, sokáig a világ leggazdagabb embere volt
    -Jimi Hendrix – amerikai gitáros, énekes, zeneszerző, a valaha élt egyik legnagyobb hatású rockgitáros

Pécs Testvérvárosai (I. fejezet)

Kedves Blogolvasók!

Most induló sorozatunkban, Pécs testvérvárosait járjuk körbe.

Eszék

Eszék - az egykori magyar város, ma Horvátország része - szebb napokat élt meg, de így is gyönyörű! Eszék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursa) , Beremendtől 41 kilométerre, a Dráva partján terül el. Szerintem minden várost feldob a vízpart, Eszék Dráva partja is nagyon hangulatos, de ami igazán gyönyörű az az óváros. Ismerd meg Eszéket, az ősi magyar várost!   

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Eszék lakosságában már Trianon előtt is a Horvátok voltak túlsúlyban.  1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3 729 magyar, 2 889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt. 

Ma ez a helyzet (természetesen) még inkább eltolódott: 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8.767 szerb, 1 154 magyar, 480 albán,  211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt. Ennek ellenére sok magyar szó hallatszik Eszéken, ajánlhatok egy éttermet is, amelyet magyarok visznek.  Az óvárosban természetesen nagyon erősek a Monarchia nyomai. Sajnos a Délszláv háborúé is… A gyönyörű ódon falakon még mindig meglátszanak a lövések nyomai, sőt ez a város életére is nagy hatással volt. A korábban szépen fejlődő Eszék ma nem tartozik a kiemelkedően prosperáló városok közé. Új negyede leginkább Miskolcra emlékeztet… De az óváros!!!

Eszék nevezetességei: 

   

Szent Péter és Pál római katolikus nagytemplom:    Eszék egyik jelképe a vörös téglás neogótikus épület, amelyet egyetlen Eszékre látogató turista sem hagyhat ki.     A katedrális építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt.

Eszéki Vár: 

    A vár maga valóban csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról pompázatos látványt nyújt, érdemes körbesétálnunk. A vár mellé kihelyezett ágyúsor nagyon jó fotótéma, a bástyán lobogó zászlóval együtt.  A bástyákra fel lehet mászni és meg lehet csodálni a Drávát felülről valamint az óváros egy részét. Eszék ostroma 1849. február 14-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar részről legsúlyosabb veszteségekkel járó ostroma volt, melynek során az erőddel három zászlóaljnyi (kb. 4500 főnyi) gyalogságot és számos löveget vesztett. A vár elhelyezkedéséből adódóan nem játszott később sem komolyabb szerepet a szabadságharc hadműveleteiben, de kardcsapás nélküli feladása súlyosan érintette a magyar hadvezetést a téli hadjárat egyik legnehezebb szakaszában.

Kolozsvár

Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta.

Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Kolozsvár nevezetességei:

Kolozsmonostori apátság:

    A kolozsmonostori apátság Kolozsvár középkori műemléke, a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye, mely egyben kiemelkedő jelentőségű a középkori erdélyi művelődéstörténet szempontjából is. 

    Kolozsmonostor a várossal határos település volt, majd a városi tanács 1894-ben hozott rendelete 1895. január 1-jei hatállyal Kolozsvárhoz csatolta; ma a város nyugati részén helyezkedik el. Az apátság maradványai a Nagyváradra vezető út mentén jobb oldalt, a kora középkori földvár védőgyűrűjének belsejében találhatóak; ma panelházaktól körülvéve áll, egy 1987–88-ban épített felüljáró mellett.

Mátyás király emlékműve:

    A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan  értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló moldvai zászlót fogadta arculcsapásként, mert 1467-ben III. István moldvai fejedelem (?tefan cel Mare) a moldvabányai csatában legyőzte Mátyás seregét.

Arad

A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. 

 Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak.

A honvédsereg a várost 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. A helyet 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra.

Arad nevezetességei: 

Az aradi vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.

Díjazták Pécs város honlapját

Első helyezést ért el városunk megújult honlapja az Efestival 2014-en, az Informatika a Társadalomért Közhasznú Egyesület és a Magyar Tartalomipari Szövetség éves konferenciáján.

Pécs város új honlapja, a fesztivál "Közigazgatás/Turisztika" nevezési kategóriájának első helyezését nyerte el. A zsűri tagjai az értékelésük során kiemelték, a város honlapja tükrözi Pécs kulturális identitását, a Zsolnay-örökséget, s elegáns egyszerűséggel ötvözi az informatív és tartalmas tájékoztatást, legyen szó akár a város fontosabb híreinek és közleményeinek közreadásáról, a háziorvosi körzetek hollétéről, vagy a szállásfoglalásról.

Az október közepén indult, egészen friss honlap fejlesztői számára is fontos visszajelzés ez, s visszaigazolja a honlap további bővítési irányainak helyességét. A hét folyamán további, új funkciók életbe lépései várhatóak, nemsokára elérhető lesz a programkeresés, és egy új, részletes térképes keresési funkció is.

Aki szeretne személyesen is megbizonyosodni az új honlap érdemeiről, itt tájékozódhat:

www.pecs.hu

LEONARDO KIÁLLÍTÁS – AZ UTOLSÓ HÉT

Az olasz tulajdonosokkal történt egyeztetések után, november 3-án, hétfőn zárja véglegesen kapuit a „Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeumban.

Pécs, 2014. október 27. – Fél évvel ezelőtt, április 15-én nyitotta meg kapuit Pécsett egész Európa minden eddiginél nagyobb és teljesebb Leonardo-tárlata. Most még 6 napjuk van megnézni a kiállítást mindazoknak, akik az elmúlt hat hónap során nem jutottak el Pécsre. A Leonardo közel 60 méret- és korhű találmányát, rajzait és kéziratait bemutató, interaktív kiállítás ugyanis november 3-án, hétfőn délután zárja kapuit a látogatóközönség előtt.

A szervezők által bejelentett 1 hónapos hosszabbítás után, október 31-én zárt volna a kiállítás, az olasz partnercég azonban csak november 4-én kezdi meg a tárlat bontását, így a látogatók további néhány napot kaptak, hogy betekinthessenek Leonardo zseniális világába.

„A Leonardo-kiállítás áprilisi nyitása óta a Janus Pannonius Múzeum kiállításait már több mint 120 000 látogató kereste fel. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt sikerült túllépni a tavalyi 85 000-es éves látogatószámot, ami igen nagy eredmény” – mondta Magyar Attila, a JPM gazdasági vezetője. „Külön öröm számunkra, hogy a Leonardo-kiállításra idelátogató vendégek zöme megnézi a JPM további kiállításait is, ami azért is fontos, mert így tovább viszik országos szinten is kiemelkedő állandó kiállításaink – mint a Csontváry, a Vasarely és a Zsolnay – hírét is.”

A „Leonardo, a reneszánsz zseni” című tárlat november 2-án és 3-án is, 10-től 18 óráig várja utolsó látogatóit. November 1-jén a kiállítás zárva tart.

„Látogatóink a Modern Magyar Képtár épületében a Leonardo-kiállítással párhuzamosan megnézhetik a „Pálosaink, a fehér barátok” című, október 17-én nyílt időszaki kiállításunkat is. A Pálos Rend és az Országos Széchenyi Könyvtár összefogásával megvalósult kiállítás az alapítás időszakától kezdve egészen napjainkig mutatja be az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség páratlan kulturális, művelődés- és művészettörténeti értékeit” – tette hozzá Magyar Attila. A tárlat a Leonardo-kiállításra váltott jeggyel ingyenesen, külön pedig felnőtteknek 600, a kedvezményes jegyre jogosultaknak pedig 300 forintért látogatható. A kiállítás szervezői rendszeresen tartanak tárlatvezetést. Az időpontok és a jelentkezés feltételei a www.pecsimuzeumok.hu oldalon találhatók meg.

„Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállításról

A pécsi „Leonardo, a reneszánsz zseni” című tárlat minden idők legátfogóbb Leonardo-kiállítása a polihisztor mérnöki és tudományos munkásságáról, amely Európában először Pécsett látható. A kiállítás bemutatja a reneszánsz lángelme közel 60 méret- és korhű találmányát. A tárlat a Janus Pannonius Múzeum két helyszínén, a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.) és a Martyn Múzeumban (Pécs, Káptalan u. 4.) látogatható 2014. október 31-ig, a hét minden napján 10-től 18 óráig.
További információk: www.leonardopecs.hu

A legfrissebb hírek, információk: https://www.facebook.com/leonardopecs

Osztálykirándulások szervezéséről információ kérhető a kiállítás weboldalán, a jegyvásárlás menüpontban megadott telefonszámokon, továbbá a leonardopecs@gmail.com e-mail címen.
A kiállításra utazóknak a MÁV-Start Zrt. 50%-os alkalmi menettérti kedvezményt biztosít, további információ: http://pecsimuzeumok.hu

A Janus Pannonius Múzeumról: http://www.jpm.hu/ 

Úszók éjszakája 2014

Pécs szerdán sem fog pihenni!  Ugorj fejest az éjszakába!

Úsztál már együtt olimpikonokkal?

Az Úszók Éjszakája ehhez teremt egy remek alkalmat. Veled együtt Financsek Gábor, olimpikon ugrik a medencébe, ezúttal egy nemes cél érdekében: az Úszók Éjszakáján az egészséges emberek állnak ki – és úsznak – beteg társaikért.

A rendezvényen a résztvevő városokat egy közös cég vezérli: hogy felhívják a figyelmet a pikkelysömörrel élőkre. A kezdeményezéshez idén is számos élsportoló és olimpikon is csatlakozott, akik mind jelen lesznek a négy résztvevő város valamelyikében. Az egyes helyszíneken két óra áll majd a jelenlévők rendelkezésére, hogy társaikkal közösen annyi leúszott métert gyűjtsenek, amennyit csak bírnak, és sportteljesítményükkel, az egészséges életmódot népszerűsítve hívják fel a figyelmet azokra, akik betegségük okán nem élhetnek teljes életet – a pikkelysömörrel élőkre.
Te sokat tehetsz azért, hogy ez megváltozzon. Gyere el az úszók éjszakájára, ahol jobban megismerhetsz minket, és tehetsz azért, hogy kevésbé érezzük magunkat elszigetelten.
Te sem hiányozhatsz, hiszen olimpikonunk, Financsek Gábor már igent mondott! Ússz együtt olimpikonunkkal, szerezz nekünk, és magadnak is egy jó estét a sport és az elfogadás jegyében!
2014. október 29. szerda. Kezdés: 18 óra
Az Úszók Éjszakáján a részvétel az úszni vágyók és a szurkolók számára is ingyenes. Gyere el, és tegyél a pikkelysömörös betegekért az olimpikonokkal karöltve – és együtt úszva!
Találkozzunk az uszodában! Hajrá Pécs!
Pécs, Abay Nemes Oszkár Sportuszoda (7623 Pécs, Szendrey Júlia utca 7.)

LAKÓGYŰLÉS A MAGASHÁZBAN

A pécsi magasház (másként 25 emeletes ház) Pécs legmagasabb panelháza a maga 80 méterével. 

A város Szigeti negyedében, a Szigeti utca és Hungária utca találkozásánál helyezkedik el. 

Építését a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1974-ben kezdte meg, a kész épületet 1976-ban adták át. A házban összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki. Az építési technológia hibája miatt 1989-re a ház életveszélyessé vált, lakóit kiköltöztették. A 25 szintes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. Az épület évtizedes kálváriájának vet véget a Ház 2014-ben elrendelt lebontása. Az tudható, hogy 25 emeletes lebontása utána a ház elemeit ledarálják és az alapanyagok újrafelhasználásra kerülnek Pécs rossz minőségű köves útjainak leburkolása érdekében.

De hogyan állítsunk emléket az ott élők számára, akik évtizedeken át töltötték meg a házat élettel?

Erre a kérdésre ad választ az IrányPécs - LAKÓGYŰLÉS elnevezésű projektje.

A projektről

A LAKÓGYŰLÉS - esemény az InsideOut Project elnevezésű világszerte elterjedt mozgalom első magyarországi partnere. A street-art művészeti örökségéből merítő projekt mondanivalója, hogy az emberek arcképeiket megosztva álljanak ki azért az értékekért, helyekért, melyek fontos szerepet töltenek be az életükben.

Bővebben az InsideOutról itt: http://www.insideoutproject.net/en/about

A LAKÓGYŰLÉS projekt keretében október 19-én - vasárnap - délután több mint 100 egyenként több mint 1m2-es portrét ragasztanak majd ki a Magasház egykori lakósai a 25 emeletes előtti útszakaszra, és a Házat körülvevő fehér kerítésre.

Az eseményt videóra, fényképekre rögzítik, s az egykori lakóknak így lehetőségük nyílik újból találkozni egymással, még egyszer, mielőtt életük egykori helyszíne, akárcsak ők, elhagyja a Hungária utat.

Csatlakozzon Ön is a kezdeményezéshez, látogasson el a Magasházhoz október 19-én, vasárnap délután 2 órakor.

Pécsi Színészek Arcképcsarnoka (Vol 2.)

Kedves Blogolvasók!

Ahogy korábban ígértük, közzéteszik a Pécsi színészeket bemutató sorozatunk második részét.

Jó böngészést kívánunk hozzá!

Tomanek Nándor

Tomanek Nándor 1922-ben született Pécsen. 1945 előtt városi tisztviselő volt Pécsen. 1951-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola stúdiójában. A Pécsi Nemzeti Színház kórusának lett a tagja, először kisebb énekes szerepekben lépett színpadra, később prózai darabokban is játszott. 1962-től 1964-ig a Petőfi Színházban játszott, 1964-ben lett a Vígszínház tagja. Filmen először az 1960-ban készült Arc nélküli város című játékfilmben játszott, Pallós Sándort alakította. Utolsó filmes szerepe Braun agronómus megformálása volt az 1978-ban készült A ménesgazda című filmben. 1966-ban és 1972-ben elnyerte a Jászai Mari- díjat, 1973-ban az Érdemes művész és 1977-ben a Kiváló művész díjat. Betegsége miatt 1976-ban visszavonult a színpadtól. Élete utolsó éveiben már csak a Magyar Rádióban vállalt szerepeket. 

Péter Gizi

1929. március 15-én született. Brada Rezső magán balettiskolájában tanult, majd 1945-ben szerződtette a Magyar Színház. 1947-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. Egy-egy évet töltött Szolnokon és Győrben, kettőt pedig Debrecenben. 1951-től 1959-ig, majd 1962-től a Pécsi Nemzeti Színház színésznője volt. Közben három évig a szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt. Kitűnő tánctudással, kellemes hanggal és jó humorérzékkel alakított vígjátéki és szubrett szerepeket. Szinte valamennyi klasszikus operett szubrett-főszerepét eljátszotta.

1990-ben a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja lett. Utolsó emlékezetes alakítása a pécsi színpadon a Gül Baba című Huszka-operett Zulejkája volt 1999-ben.

Beleznay Endre

Beleznay Endre, eredetileg ifj. Kiss Endre 1971-ben született Pécsen. Pályafutását a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznál kezdte. Elvégezte a budapesti Nemzeti Színház színészképző stúdióját, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1998-ban Új Reneszánsz Színház két bohózatában is szerepelt, ugyanebben az évben Friderikusz Sándor felkérte a Meglepő és mulatságos című műsor álriporteri szerepére, ezáltal országos ismertségre tett szert. Felesége, Kövi Réka, akivel a zalaegerszegi stúdióban ismerkedett meg.  A Szcientológia Egyház tagja. 2010-ben Pepita – díjat kapott. 

Besenczi Árpád

Besenczi Árpád 1965-ben született. 1983-1989 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt, ugyanebben az időszakban a Pécsi Egyetemi Színpadon is fellépett Kulka Jánossal és Lang Györgyivel. 1989 – 1993 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1993 óta a József Attila Színház tagja. 2010 óta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója. Színházi és filmes szerepei mellett szinkronszerepei is voltak. 2009-ben elnyerte a Jászai Mari díjat. 

Pécsi filmkörkép

Ezúttal a filmkultúra tükrében vizsgáljuk Pécset, ízelítőt adva városunk filmkultúrájának kiemelkedőbb műveiről, az elmúlt száz évre visszatekintve.

1937 Pécs, Hotel Kikelet

A fenti filmben olyan népszerű színészek jelennek meg, mint Turay Ida, Páger Antal, Kabos Gyula vagy Uray Tivadar. A film több jelenetét Pécsen forgatták,a filmrészlet képkockáin felfedezhetjük a korabeli Dóm tér, Szent István téri vízlépcső és Alsó-sétatér valamint a Mecsek korabeli táj- és városképeit.

Egy nap Pécsett (1939)

Hamerli Antal kisfilmjét nézve rácsodálkozhatunk, hogyan festett Pécs a 30-as években. Az Egy nap Pécsett az 1939-es nemzetközi amatőr filmversenyen kategóriájában 2. helyezést ért el. A filmet a PécsTV Kommunikációs Kft. újította fel és tette elérhetővé.

67 éve annak, hogy megszületett egy pécsi köztiszteletben álló kereskedő, Hamerli Antal városunkról készített "Egy nap Pécsett" című színes filmje. A művet a Pécs TV már többször sugározta és érdekességképpen megjegyzendő, hogy egy szerencsés ötletnek köszönhetően elkészült az 1939 óta eltelt időszak változásait megörökítő film is, amely a "Múltunk jövője Pécs 1939. és 2006" címet kapta. Az alkotás párhuzamba állítja a múltat és a jelent. Az új változatban a médiamunkások megkeresték az eredeti alkotó leszármazottját, Hamerli Antal fiát is, hogy valljon apja filmes múltjáról.

Bogáncs (1958)

Fekete István - Bogáncs című művénél (1957) talán a Vuk és a Tüskevár ismertebb. Az 1958-ban Pécsett készültek a Bogáncs című nagyszerű magyar film városi külső felvételei. Az ezekből a felvételekből készült válogatást tekinthetik meg a fenti videóban. Akit érdekel, a youtube-ra feltöltve megtalálhatja a teljes filmet is. Az IMDb Internetes Filmes Adatbázis szerint 1959. Június 11.-én mutatták be Magyarországon a filmet.

Az igazi Mikulás (2005)

Az igazi Mikulás című filmet Gárdos Péter rendezte, a Mikulás szerepében, Cserhalmi György. Az európai civilizáció a 16. századtól ünnepli a Mikulást. A legújabb trend hús-vér emberré formálni őt, s mint ilyen, megmutatni a negatív tulajdonságait. Gárdos Péter Az igazi Mikulás című filmje is ezt teszi. Megfiatalítja a pirosruhás-puttonyos öregurat, és elveszi mindazon tulajdonságait, amelyek az évszázadok óta hozzárendelődtek. A koncepciót már a film szlogenje is tartalmazza: az igazi Mikulás lop, csal, hazudik,s teszi mindezt a fenti jelenetben a Szent István tér kellős közepén, pécsi statiszták gyűrűjében. Aki felismeri magát a képeken, írjon nekünk élménybeszámolót a forgatásról!

Machotaildrop (2009)

Alex Craig író és rendező jóvoltából elérhetővé vált a Vimeo-n a 2009-ben forgatott Machotaildrop című gördeszkás mozifilm. A film érdekessége, hogy a jelenetek nagy részét Budapesten és Pécsen forgatták. Az egész estés alkotás nagyszerű kritikákat kapott világszerte, noha szürreális világával a nehezen befogadható filmek közé tartozik. 

A film egy fiatal gördeszkásról, Walter Rhumról szól, akinek minden álma, hogy bekerüljön a világ legjobb gördeszkás cégéhez, a Machotaildrophoz. 

A történet nagyon egyszerűnek tűnhet, ám a korántsem az, Walter profivá válását ugyanis számos elborult és agyament kaland színesíti. A leginkább a Charlie és a csokigyárhoz hasonlítható filmben profi gördeszkások is vállaltak főszerepet. 

A föld szeretője (2010)

A fiatal Zsolnay Vilmost apja kereskedőnek szánja, de a fiú titkos utakon jár. Festegetni próbál, készül a művész életre. Furcsa szokásai vannak, szeret rég halott nővére szobájában időzni, és "beszélgetni" vele. És feltűnik egy titokzatos, olasz öregember, aki kamasz-korától kísérti. Vilmos bátyja, a nagyvilági életet élő fiatalember edénygyárat alapít a városban, de ennél a munkánál sem tud megnyugodni, újabb és újabb kihívások felé siet. Így egy nap az edénygyár Vilmosra marad. És a titokzatos, öreg olasz átadja neki a titkot, egy gubbiói váza receptjét, mely alapvetően változtatja meg Zsolnay Vilmos életét. Ettől kezdve a film története egy később világhírre szert tett ember útja önmaga megismeréséig. Szerelmek, tragédiák, örömök kísérik ezen az úton. Apák és fiúk szenvedélyes viszonyainak lehetünk tanúi, híres aranycsinálók és csodadoktorok tűnnek fel - és a fiatal boltosfiú elindul azon az úton, mely az öröklétig vezet.

Zsolnay Vilmos eljut odáig, hogy megvalósítja élete célját, és a rábízott titkot megőrzi - de vajon lesz-e kinek tovább adnia? És milyen áron?

Minden Pécsinek kötelező darab.

Utóélet (2013)

Végezetül, egy werkfilm napjaink pécsi filmtörténetéből, az Utóélet című nagyjátékfilm forgatásáról. Az Utóélet nyitotta a 49. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál East of the West szekcióját, versenyfilmként, mely egyben a világpremier is volt. Zomborácz Virág első nagyjátékfilmjét mind a közönség, mind a kritikusok egyöntetűen dicsérték, humora a helyszíni beszámolók szerint univerzális, mely „minden nemzetre hatott”. A főszerepeket a fiatal Kristóf Marci és a lelkészt alakító Gálffi László játszotta. Az Utóéletben emellett olyan nagyszerű művészek szerepeltek, mint Csákányi Eszter, Anger Zsolt, Gyabronka József, Kovács Zsolt és Petrik Andrea. A film operatőre a nemzetközileg jegyzett Pohárnok Gergely volt. 

Az Utóélet logisztikai, technikai hátterének biztosítása érdekében számos pécsi vállalkozás működött közre a Dél-Dunántúli Filmalap koordinációjával, mely a filmnek koprodukciós partnere is volt. A film sikeréért közel félszáz baranyai cég, illetve egyéni vállalkozó dolgozott. Az Utóélet magyarországi bemutatója 2014. október 30-án lesz. 

Köszönjük, hogy velünk tartottak ezen a virtuális és audiovizuális túrán. 

Kommentekben várjuk a további filmtalálatokat!

Újjászületik a Pécsi Uránia mozi!

Az impozáns, Bauhaus stílusban épült filmszínház régóta üresen áll, az utóbbi időben leginkább csak kávézóként és éjszakai szórakozóhelyként funkcionált. 

Az új tulajdonosoknak köszönhetően, a már javában folyó munkálatok befejeztével új, modern premier moziként születik újjá. A pécsi Uránia mozi igen nagy szerepet játszott a pécsiek életében, hiszen nemcsak kiváló koncert helyszínként szolgált, de számos kulturális programnak adott otthont. 

A felújítást követően a 3D filmek vetítésére is alkalmas moziban, a legújabb filmek az országos bemutatókkal egyidejűleg kerülnek filmvászonra, pontosan akkor, mint a Cinema Cityben. Az új mozi megnyitása a tervek szerint még az idei évben megy végbe, így az év vége felé, talán már nem csak a Pécs Plázában, hanem a Hungária utcában is részesei lehetünk a fantasztikus élménynek.

Pécsi Színészek Arcképcsarnoka (Vol 1.)

Kedves Blogolvasók!

A Kultúra Városa blog szerkesztőiként időszerűnek éreztük, hogy összeszedjük hazánk híres, a színészi pályán komoly sikereket elért művészeit, akik városunkhoz kötődnek. A gyűjtést két bejegyzésben tesszük közzé. Kellemes böngészést kívánunk hozzá!

Fábian Anita 

Fábián Anita 1975. május 18-án született Pécsett. Középiskolai tanulmányait a pécsi Művészeti Szakközépiskolában végezte el. Legfelsőbb végzettsége az érettségi. Eredetileg balett táncosnak készült, de inkább a színészetet választotta. Manapság is játszik színházakban, bár a legtöbben a Jóban Rosszban sorozatból ismerik, mert ő alakítja Halászné Nagy Szilvia karakterét. Jelenleg Budapesten él.

SZÍNHÁZI FELLÉPÉSEK:

2000: Éjjeli menedékhely (Vaszilisza Karpovna)

2001: A víg özvegy (Olga)

2001: Danton halála

2002: Fekete Péter (Claire)

2004: Eső után (vörös titkárnő)

2005: Erik (Leila)

2006: Az ifjúság édes madara (Miss Lucy)

2007: Blikk (Csöcsbombázó)

2008: Galócza (Ankica)

2013: Hatan pizsamában (Bridgitte 1.)

A kis hableány (Sebastian)

Abigél (Zsuzanna testvér)

Családtörténetek, Belgrád (Milena)

Kamarás Iván

1972. december 22-én született Pécsen. Pécsett érettségizett az ANK Kéttannyelvű Gimnáziumban. 1995-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Tanárai Kapás Dezső és Horvai István voltak. 1995-1997 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1997-1998 között, valamint 2008-2009 között a Vígszínház tagja volt.

A közönség figyelmét először a Ruszt József által rendezett William Shakespeare: Othello című darabjában, Othello alakításával hívta fel magára. Rendezőként is bemutatkozott: mobiltelefonos verskísérletei új filmnyelvi lehetőségeket vet fel. 2007-ben Lebár József animációs rendező kísérleti filmjének társalkotója.

DÍJAI: 

• Színikritikusok díja (1996)

• Ajtay Andor-emlékdíj (2000)

• Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (2000)

• Súgó Csiga-díj (2003)

• Jászai Mari-díj (2006)

• Az év férfi színésze POSZT (2007)

• Arany Medál-díj (2012)

Spolarics Andrea

1960. február. 1-é született Pécsett. 1982–1986 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt Szinetár Miklós osztályában. 1986–1988 között a Madách Színházban játszott. 1988–1992 között a szolnoki Szigligeti Színház színésze volt. 1992–1996 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem színész szakán tanított. 1992–1997 között a Kolozsvári Állami Magyar Színházban lépett fel. 1997 óta a Bárka Színház tagja.

DÍJAI:

• Uniter-díj (1991)

• Poór-díj (1996)

• Jászai Mari-díj (2004) 

Bálint András

1943-ban született Pécsett. 1965-ben végzett a Színházi- és Filmművészeti Főiskolán, majd ezután a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1969-től a Madách Színház, 1980-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának színésze, 1985-től a Radnóti Mikós Színház igazgatója. 1983 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Számos filmben és színpadi előadásban szerepelt, valamint több színházi előadást is rendezett. Többek között 1977-ben elnyerte a Jászai Mari díjat, 2003-ban pedig a Kossuth díjat.

Faludy László

1911-ben született Pécsett. Színi tanulmányait Aradon, Hetényi Elemér színiiskolájában végezte, majd Budapesten vizsgázott 1930-ban, közben az aradi színház tagja volt. 1930-1933-ig vándortársulatban dolgozott és fogorvosnak tanult. Ezután 1936-ig Magyarországon dolgozott, mint kocsis, később katonának állt. 1939-ben fogorvosi praxisa volt Bukarestben. A háború után Magyarországra jött, előbb magánszínházakban játszott, majd 1950-54-ig a kecskeméti Katona József Színház tagja volt, közben fogorvosként is dolgozott. 1955-ben lett a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 1976-ban örökös tagja. 1987-ben Érdemes Művész kitüntetésben részesült. Pályáját táncoskomikusként kezdte, majd vígjátékok és operettek karakterszerepeiben folytatta. Illyés Gyula neki írta Csak az igazat című darabját. 

A Mecsek lábánál születő dalokról (Vol 2.

Kedves Blogolvasók!

A hét elején kinyitottuk a városi zenedoboz fedelét, hogy kicsit belepillantsunk a pécsi zenei élet partitúrájába. Folytassuk most utunkat városunk fiatal zenészeinek szemlézésével. Ajánljuk ezeket a dalokat a napos hétvégére, egy pohár bor és jó társaság mellé.

Punnany Massif

A Punnany Massif 2003 óta működő, pécsi illetőségű hip-hop zenekar. 

A két alapító tag 1994-ben találkozott először. Az akkoriban közösen hallgatott zenekarok, mint a Digital Underground, The Pharcyde, a Black Sheep és A Tribe Called Quest hatásai egyértelműen kimutathatók a zenéjükben. Négy lemezük jelent meg. 2006-ban a Körkorkép, 2010-ben a ShenKick, 2011-ben a SunKick, illetve 2013-ban a Fel #1.

A zenekar alapelvei, a honlapjukról:

"Az irányelvek :

a. A muzsika ne legyen megszokott, kiszámítható sablonokra épülő

b. A szöveg maradjon minden esetben témaorientált, nem rímek köré épített senkit nem érdeklő önfényezés.

c. A lemezjátszó, mint hangszer, mindig kapjon fontos szerepet. "

The Immigrants

A The Immigrants egy pécsi alternatív rockegyüttes, amelyet 2011 tavaszán Badric Adorio (énekes), Süveges Dominik (basszusgitáros) és Sápi Szabolcs (gitáros) alapított Pécsen. 2011 őszén csatlakozott Károlyfi Balázs(dobos) a zenekarhoz. Az együttes 2012-től vált ismertté Magyarországon, miután bekerült a 2012-es Csillag Születik szériájának döntőjébe. A The Immigrants 2013 januárjában jelentette meg első Best Of Immigrants névre hallgató lemezét.

Kiscsillag

Az együttest 2005 tavaszán alapította Leskovics Gábor, Lovasi András, Bräutigam Gábor és Ózdi Rezső Pécsett, mint hobbi zenekar. Még ebben az évben kiadtak egy tizenkét számos demo anyagot. 2006 októberében első nagylemezük, Greatest Hits Vol. 01. címmel jelent meg, melynek anyaga nagyrészt a 2005-ös demoról lett újra rögzítve. A lemezhez két videoklip is készült, az egyik 2006 novemberében (Ha én lennék), a másik 2007 júliusában (Kockacukor). 2008 márciusában a második lemez beharangozásaként rögzített két számos kislemez címadó dalából, a Fishing On Orfű-ből készítettek klipet. Tavasszal Bräutigam Gábor elhagyta a zenekart és helyébe a Kispál és a Borz későbbi dobosa, Mihalik Ábel lépett.

Az együttes második lemeze 2009. február 12-én jelent meg, Örökre szívembe zártalak címmel, harmadik lemezüket pedig Néniket a bácsiknak címmel adták ki 2011. november 4-én. A Kiscsillag a hazai alterrock vonal legnépszerűbb zenekarai között van.

Halott Pénz

Marsalkó Dávid művésznevén "Halott pénz" magyar rapper és dalszerző. 

Elmondása szerint előbb volt rocker, mint rapper. Led Zeppelin, Frank Zappa és Rolling Stones hatással vannak a dalaira. Dalszerzés közben ügyel arra, hogy olyan hangmintákból építkezzen, amiket igazán magáénak érez, éppen ezért szívesen fordul a pszichedelikus rockhoz, vagy a nagyon elborult minimalista énekekhez.

Az utóbbi években több jelölést is kapott, 2014-ben pedig Fonogram-díjat is elvihetett. Legismertebb dala "Hello Lányok".

Járai Márk

Járai Márk nevével egyre többet találkozhatunk Pécsen, ahol Márk ezidáig sajátos stílusú akusztikus feldolgozásaival szerzett magának hírnevet. Repertoárjára a változatos stílus jellemző, Ace of Basetől kezdve Paolo Nutinin át népdalok is hallhatóak fellépésein. Cseh Tamás dalai már gyerekkorában is nagy hatással voltak rá és koncertjein előszeretettel adja elő őket. Fontosnak tartja, hogy a fiatalabb generációval is megismertethesse a csehtamás-hangulatot. Mára már önálló Cseh Tamás-esteket is tart.

Az első komolyabb fellépése a Veszprémi Utcazene Fesztiválon volt, és övé az egyik legjobb elérhető Lana Del Rey feldolgozás a YouTube-on

Márk mostanában saját dalokon dolgozik, így az elmúlt két év során játszott feldolgozások helyét hamarosan azok veszik át.

A Mecsek lábánál születő dalokról (Vol 1.)

Kedves Blogolvasók!

Pécset oly könnyűszerrel nevezhetnénk a zene városának, mint ahogy a kultúra városaként emlegetjük. Vannak olyanok, akik vicceskedve az itt bányászott urán kedvező mellékhatásának vélik, mások a mediterrán klíma kedvező hatásának tulajdonítják azt a különleges, kreatív művészeti vénát, ami a Pécsiekben lakozik. Ezúttal a zene világa felé kalandozunk el, e héten két csokorba fűzve mutatjuk be városunk öt veterán, s - a hét vége felé - öt ifjú, trónkövetelő zenészcsapatát. 

Pannon Filharmonikusok

A Pannon Filharmonikusok pécsi székhellyel rendelkező szimfonikus zenekar, amely 200 éves múltra tekinthet vissza. Az 1811-ben alapított, és 1984-ben intézményesült hivatásos zenekar a Pécsi konferencia- és koncertközpontban székel, az épület 2010-es átadása óta.

A 73 fős Pannon Filharmonikusok hangversenyzenekar építkező szakmai munkájának eredményeit mind a nemzetközi, mind a hazai zenekritika elismeri. Rendszeresen vendégszerepelt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, olyan neves magyar és külföldi vendégművészekkel dolgozott együtt, mint Rost Andrea, Kocsis Zoltán és Makszim Vengerov. Megújulását követően számos rangos nemzetközi meghívásnak felelt meg, többek között fellépett a Bécsi Filharmonikusok bérletsorozatában a bécsi Konzerthausban, a 23. Zágrábi Kortárszenei Biennálén és 2006-ban Bécsben, az 1956-os megemlékezések záróhangversenyét adta aStephansdomban. 2007 januárjában az Európa kulturális fővárosa Pécs2010 program nagykövete lett.

30Y

A 30Y 2000-ben alapított öttagú pécsi alternatív rockegyüttes. Zenéjükre a Nirvana és a Red Hot Chili Peppers mellett egyértelműen nagy hatással volt a Rage Against the Machine, a Pearl Jam, a Muse, a Radiohead és a Blur, de kalandozó hangzásvilágukban felfedezhető a Queens of the Stone Age.től kezdve a U2-n és a Depeche Mode-on át a Cardigans-is szinte minden kísérletező hajlamú, ezredforduló környéki zenekar lenyomata. Ők maguk a 30Y sarokpontjának az 1990-es évek amerikai zenekarainak életérzését tartják. Pályájuk korai szakaszában jelentős szakmai támogatást kaptak a szintén pécsi Kispál és a Borztól. 

Kispál és a borz

Kispál és a Borzot 1987-ben Bräutigam Gábor, Ózdi Rezső, Kispál András és Lovasi András alapította. Első fellépésük a Szenes klubban volt 1987. december 10-én. 1989-ben kiadták első demójukat Tökéletes helyettes címmel, majd megjelentették első albumukat is Naphoz Holddal néven. Az együttes tagjai az évek alatt sokat cserélődtek. Többször volt doboscsere: Bräutigam Gábort Tóth (Csülök) Zoltán váltotta, őt pedig 2002 nyarán Michael Zwecker. 1996-ig trióként játszott, ekkor csatlakozott hozzájuk Dióssy Ákos. 2006 nyarán Michael Zwecker elhagyta az együttest, helyére Bóra Áron került, de mintegy egyévnyi játék után ő is elhagyta a zenekart. Legújabb dobosuk a 2007 telén "beavatott" Mihalik Ábel. Gyakran vendégművészekkel léptek fel, például a Pál Utcai Fiúk énekesével, Leskovics Gáborral. 2006 szeptemberében a Sláger rádió és az [origo] által indított Álomsláger című szavazáson, melynek célja „minden idők kedvenc magyar slágerének” a kiválasztása volt, az együttes dala, a Ha az életben a 3. helyezett lett.

Vivat Bacchus

A mindig vidám hangulatot teremtő Vivat Bacchus a kulturált borfogyasztás és a mulatozás igéjét saját szerzeményű bordalokba öntve lépett be a köztudatba. 2001-ben alakult együttesünk az évek során bejárta Európát és a világot, hozzájárulva ezzel a magyar bor jó hírének, nemzetközi elismertségének tovább erősödéséhez. Repertoárunkban fölfedezhető a népi folklóron kívül sok más stílusirányzat is, mint például jazz, blues vagy rock and roll,- mint bordal! Ez pedig azért lehetséges, mert dalaink túlnyomó része saját szerzemény. Esetenként híres magyar költõk megzenésített boros versei, de főleg saját versek, mesék kerülnek megzenésítésre, hogy a mindenkori nagyérdemű egy új, egészen egyedi és sajátos stílusban megírt dallamvilágba csöppenve kóstolhasson bele a magyar bordal pártatlanul fűszerezett világába.

Szélkiáltó

A Szélkiáltó pécsi zenekar, mely 1974 óta létezik. Nevük József Attila ´Szélkiáltó madár´ című verséből ered. A magyar és a világirodalom kortárs verseit éneklik saját zenéjük mellé, mely népzenei és klasszikus hatású. Kiemelt ügyüknek tartják a Pécsett élt és élő költők – Janus Pannonius, Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József, Galambosi László, Bertók László – műveinek bemutatását a közönségnek. Három Szélkiáltó lemez jelent meg és hat CD lemez.1983-ban saját kategóriájukban megnyerték a Ki mit tud? döntőjét. Ezután a Magyar Televízió több önálló filmet és sorozatot forgatott velük.  A pécsi Bóbita Bábszínház több előadásához készítettek kísérőzenét. 1999-ben Pécs városától megkapták a Pro Communitate-díjat, 2000-ben Kígyós Sándor díjjal, 2004-ben pedig a Magyar Kultúra Napján pedig Csokonai-díjjal tüntették ki őket

Kis Pécsi képes album

Kedves Pécsi blogolvasók!

Előző bejegyzésükben azt boncolgattuk, hogy Pécs mitől is a kultúra városa. Ezúttal, egy csokorra való képet adunk közre Pécsről. Tekintsünk együtt a múltba, s kezdjük ezt a furcsa őszi-nyári hetet egy kis elmélkedéssel. Tartsanak velünk!

1907 - Kápolna a Kálvária dombon

1930 - Nemzeti Színház (Höfler Tibor Gyűjtemény)

1940 - Kikelet Szálló

1950 -  Szent Péter és Pál Székesegyház (Kurutz Márton)

1950 - Szent Péter és  Pál Székesegyház, Káptalani Levéltár 

1950 - Széchenyi tér (Kurutz Márton)

1953 -  Széchenyi tér, szemben a Király (Kossuth Lajos) utca torkolata (Nagy Gyula)

1953 -  Széchényi tér (Gyöngyi)

1953 - Széchenyi tér (Nagy Gyula)

1953 - Széchenyi tér hátterében a Dzsámival (Nagy Gyula)

1957 -  Balra a Dzsámi épülete, középen a Hunyadi út a Nádor Szálló erkélyéről
(VÁTI Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Tervtára)

1957 -  Kilátás a Széchényi térre a Nádor szálló ekrélyéről
(VÁTI Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Tervtára)

1957 - Széchenyi tér az Irgalmasok útja felől
(VÁTI Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Tervtára)

1959 - Kilátás a Mecsekről (Baráth Endre)

1959 - Király (Kossuth Lajos) utca a Nemzeti Színháztól a Széchenyi tér felé nézve (Szánthó Zoltán)

1959 - Szánthó Zoltán ( Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem)

1960 - Kilátás a Dzsámiból (VÁTI Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Tervtára)

1961 - Janus Pannonius utca (Wein Sarolta)

1965 - Nádor szálló lépcsőháza (Jankovszky György)

1975 - A Nemzeti Színház épülete előtte középen Illyés Gyula, tőle balra felesége, Kozmutza Flóra
(Kotnyek Antal)

Reméljük elnyerte a tetszésüket ez a kis kikacsintás városunk múltjába. A héten várhatóan még egy hasonló, múlt-idéző képgyűjteménnyel jelentkezünk, amelyben a 80-as, 90-es évek Pécsét idézzük meg a nosztalgiázni vágyó olvasóközönség - és magunk - számára. Ezt követően a következő állomásunk napjaink Pécse, a kultúra városa lesz.